Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 8. (Budapest, 2013)
Királyi, fejedelmi jelenlét – városi élet a középkori és a kora újkori Erdélyben - Csáki Árpád: Kézdivásárhely református egyháza és iskolája a 17. században
172 Királyi, fejedelmi jelenlét A 17. század első évtizedei Kézdivásárhelyen a nagyszabású építkezések jegyében teltek, ekkor készült el a vásártér két reprezentatív épülete, a városháza és az új templom is. Erre enged következtetni az az 1610. november 20-án kelt levél, amelyben a város kéréssel folyamodott Báthori Gábor fejedelemhez, rendelje el Háromszék elöljáróinak, hogy a széki törvénykezés alkalmával az új városházát használják.45 A század közepén ugyanakkor a városban a szék törvényes házának, a közgyűlések új helyszínének felépítése is felmerül. Megemlékezvén arról, hogy „egyéb városok jó szokása szerént egy törvény házat építtettek volna, hogy a Tisztek ott látnának törvényt s nem az bíró házánál”, II. Rákóczi György fejedelem 1652-ben elrendelte a városnak, hogy ezután „az közönséges törvény házhoz gyűljön törvény tételre mindenkor, s ott vigye véghez más városoknak is szokások szerint”.46 Több évtizeden keresztül zajlott a vásártéren lévő templom alapjaiból való újjáépítése is. Utóbbi Hodor Kelemen második és harmadik kézdivásárhelyi szolgálatának idejére esett, és a lakosság számbeli gyarapodása47 mellett a vidéket a 16-17. század fordulóján (1598, 1599, 1604, 1606) sorozatosan sújtó földrengések48 pusztításai is indokolhatták. A Kézdivásárhellyel szomszédos Oroszfalva templomának birtoklása felett a reformátusok és katolikusok között 1777-ben folyt vita során ugyanis a reformátusok a Kézdi református egyházmegye régi jegyzőkönyveinek bejegyzéseire hivatkozva úgy érveltek, hogy a kézdivásárhelyi református templomot „ex fundamento” 1607-ben kezdték építeni a városiakkal együtt, és 1624-ben be is fejezték azt.49 Az említett perrel egy időben Benkő József is lejegyezte a templom boltozatán található feliratot, amely a templomépítést befejező dálnoki Bartalis Balázs50 esperesnek és kézdivásárhelyi lelkésznek állított emléket.51 Tornyát, amely a nyugati oldalon perességének idejét a Dálnoki Balázst követő időpontra, az 1647-et követő évekre határozva meg. BENKŐ J. 1778. II. 576. p. 45 KvOL Fond 20, Inv. 5. Nr. 85. Vö. Báthori Gábor 1608-as oklevelével. 12. sz. jegyz. 46 Gyulafehérvár, 1652. március 13. KvOL Fond 20, Inv. 5. Nr. 355. 47 Bethlen Gábor fejedelem idejében (1614) Kézdivásárhelyen 154 családfőt írtak össze. SzOkl. Új sor. IV. 421-422. 48 ZSÍROS 2000. 87. p. 49 SAVAI 1997. 329. p. 50 1616-ban még „Bartalius Balas dalnaky, mostan also csemátoni praedicator kyzdi széki senior”-ként szerepel. KvOL Fond 10, Fase XXXVI. Nr. 6. 51 „...cujus nomen in fornice Templi K. Vásárhelyiensis, tum structo legitur, Pastor circa an. 1627 et sequentibus, Senior Dioeceseos etiam circiter AN. 1647.” BENKŐ J. 1778. II. 575- 576. p.
