Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 8. (Budapest, 2013)
Királyi, fejedelmi jelenlét – városi élet a középkori és a kora újkori Erdélyben - Csáki Árpád: Kézdivásárhely református egyháza és iskolája a 17. században
CSÁKI ÁRPÁD KÉZDIVÁSÁRHELY REFORMÁTUS EGYHÁZA ÉS ISKOLÁJA A 17. SZÁZADBAN A székelyföldi, ezen belül háromszéki mezővárosok fejedelemség kori múltjának történeti kutatása a hézagosán fennmaradt városi levéltárak, valamint az írott forrásokat kiegészítő vagy azokat áthidaló régészeti kutatások hiányában mindeddig kevés eredményt mutatott fel.1 Különösen igaz a fenti megállapítás Kézdivásárhelyre,2 amely az említett időszakban Marosvásárhely és Székelyudvarhely mögött Székelyföld harmadik, Háromszék legjelentősebb kézmüvesközpontja, egyben Kézdiszék közgyűlési és törvénykezési helye is volt.3 Szabad királyi várossá azonban - annak ellenére, hogy erre vonatkozó középkori kiváltságait több alkalommal hangoztatta, bemutatni azokat képtelen volt - nem emelkedett, és megmaradt a „taxás városok” sorában. 1 A székelyföldi mezővárosokra vonatkozó összefoglaló munkát lásd PÁL 2003. A fejedelemség korának székelyföldi mezővárosairól lásd még PÁL-ANTAL 2003.; OBORNI 2006.; BENKÖE. 2012.347-386. p. 2 A város levéltárának egy része az 1731-es tűzvészben elégett (KvOL Fond 20, Inv. 7, Nr. 13. 3. p.), két évtizeddel később a jegyzőkönyveket csak 1732-től, Szotyori István nótárius idejétől kezdődően találták, a korábbiak, „amely regestrumos és repartitios könyvei voltának a városnak, azok néhai Benkő István akkori város nótáriusánál [...] a közönséges tűz által mind elégtek". (KvOL Fond 20, Inv. 11, Nr. 60. 8. p.) Újabb, minden korábbinál nagyobb méretű pusztítás 1834-ban érte a várost és levéltárát (PAP 1895.), így kiváltságai mellett legkorábbi fennmaradt protocolluma, az 1703-ban megkezdett, a város 18. század eleji rendtartását (KOLOSVÁRI—ÓVÁRI 1885. 114-117. p.), javainak jegyzékét, fontosabb végzéseit, bíráinak névsorát, vásártartására, valamint az új református templom felépítésére vonatkozó adatokat tartalmazó kötet. (Kézdi Vásárhely Várossának Törvényes Könyve 1703. KvOL Fond 20, Inv. 4, Nr. 1.) 3 Kézdivásárhely középkori, fejedelemség kori történetéről, kiváltságairól 1. ORBÁN 1869. 101-102. p.; Bakk 1895. 20-35. p.; BENKÖ-DEMETER-SZÉKELY 1997. 9-10., 19-20., 27-29., 34-35., 37-38. p.; PÁL-ANTAL 2003. 13-15. p.; BENKŐ E. 2012. 364-366. p. A városi polgárok és birtokos nemesek fejedelemség kori végrendeleteihez Id. Erd. Test. I. (31., 35., 86., 104. számú végrendeletek). 18. századi állapotairól ld. BENKŐ J. 1998. 137-141. p.; PÁL-ANTAL 2011. 172-174., 178., 547. p. Vásárairól és sokadalmairól ld. CSÁKI 2013a. Településszerkezetéről ld. VÁMSZER 1970. és OLASZ 1999. Kézműves társulásairól ld. CSEREI 1975. és INCZE 1975. Urbs. magyar várostörténeti évkönyv viii. 2013.167-185. p.
