Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 8. (Budapest, 2013)
Királyi, fejedelmi jelenlét – városi élet a középkori és a kora újkori Erdélyben - Szabó András Péter: Beszterce város és az erdélyi fejedelmi udvar látogatásai
148 Királyi, fejedelmi jelenlét összevetjük a város által ténylegesen befizetett állami adók (census ordinarii) éves összegével, ami 1624-ben 9252 forintot, 1638-ban pedig 10 915 forintot tett ki.82 A látogatások tehát az adott évi városi költségvetésnek igen jelentős tételét alkották, amelyet nem rendszeres jellegük miatt mégis a kisebb költségek (minora expensa) részeként kezeltek. Azt sem szabad elfelejtenünk, hogy a fejedelem besztercei tartózkodása során a város általában az aktuális adó (taxa, census) egy komolyabb részletét is befizette, szokatlan módon közvetlenül a kincstárnak.83 Tudjuk, hogy a fejedelem számára végzett munkák egy meghatározott részét a városok az arról kapott nyugták segítségével beszámíthatták az adójukba, nagyon hasonlóan ahhoz, ahogy ez a városon belüli defalcatiók esetében történt.84 Említhetjük például azt a két rövid marosvásárhelyi számadást, amelyek egy 1624. illetve egy 1628. évi adókivetés megfizetésének részleteit rögzítik, az összeget a különböző fejedelmi tisztviselők javára helyben történt kiutalások (deputationes) mellett a rendszeres faggyúbeszolgáltatás, illetve hordókészítés és patkoltatás költségeivel is csökkentve.85 Sajnos fejedelmi látogatáshoz kapcsolódóan hasonló forrást egyelőre nem ismerünk, és Beszterce fő számadás82 MNL OL X 1248. IV. a. Nr. 32. Städtische Rechnungen 1624—1653. p. 3. és 365. (298-299. tekercs). 83 1647. július 27. „Administravimus Bistricii camerario suae principalis celsitudinis, cum commoraretur apud nos illustrissimus princeps, secundam portionem census Sancti Georgii in f. 1920.” MNL OL X 1248. IV. a. 32. Städtische Rechnungen 1624-1653. p. 556. (298. tekercs). Beszterce az állami adókat a többi szász városhoz hasonlóan rendszerint Szebenbe vagy a szebeni polgármesternek szolgáltatta be. A brassóiak adójának hasonló, látogatások alatti rendhagyó befizetéseiről: CZIRÁKI 2011a. 17. p. 84 A fejedelem éppen ezért időről időre összesítést (extractus) is kért az általa megrendelt kézművestermékekről. Pl. 1638. augusztus 20. Gyulafehérvár. I. Rákóczi György Beszterce városnak. MNL OLX 1249. 1638/No. 243. (456. tekercs). 85 „Extractus brevis super administratione contributionis civitatis Maros Vásárhely in generalibus comitiis Albae Juliae ad. 23. diem mensis Junii Anno 1624 celebratis a singulis portis tam pro vernali, quam etiam authumnali contributione et ad aedificationem Lugasiensem f. 23. solvenda ordinarie factus.” MNL OL P 664. Teleki család marosvásárhelyi levéltára - Lymbus. 4. cs. f. 32. „Extractus brevis super perceptione et administratione contributionis civitatis Maros Vásárhely in generalibus comitiis Albae Juliae ad. 9. mensis Aprilis 1628 celebratis a singulis portis tam pro vernali, quam etiam authumnali contributione f. 20. solvenda ordinarie factus.” Uo. f. 36. Az utóbbi alkalommal a Marosvásárhely városára kirótt 620 forint portális adót a következő módon teljesítették: „1628 in mense Augusti. Görgényszentimrén lakó Szabó Jánosnak, az urunk őfelsége annualis kegyelmes deputatiója szerént adtanak f. 12.112. Octobris, administráltak ide Fejérvárra az őfelsége szükségére Balázs deák rationista quietantiája szerént olvasztatlan faggyat centenaria numero 8 libras 40, mázsáját ad f. 5 d. 25 computálván, fontját pediglen ad. d. 4 tészen az ára f. 43 d. 60./ 9. Decembris. Az őfelsége tárházában Balintffi Christoph uram kezéhez administráltak in paratis f. 565./Summa administrationis facit f. 620 d. 60.”
