Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 8. (Budapest, 2013)
Királyi, fejedelmi jelenlét – városi élet a középkori és a kora újkori Erdélyben - Szabó András Péter: Beszterce város és az erdélyi fejedelmi udvar látogatásai
Szabó András Péter: Az erdélyi fejedelmi udvar besztercei látogatásai 147 Brassóval vagy Szebennel ellentétben nincs nyoma annak, hogy a magisztrátus kísérletet tett volna a városba beengedett kíséret számának korlátozására.77 I. Rákóczi György korában azt is figyelembe kell venni, hogy nem csak a fejedelemasszony, de a két fiú: II. Rákóczi György, illetve Rákóczi Zsigmond is külön kis udvartartással rendelkezett. A jelenleg ismert városi források alapján az mondható, hogy a 17. századi erdélyi fejedelmi udvar méretét tekintve az 1610-ben már 1100 fős bécsi közös császári-királyi udvar78 és a nagy nyugatmagyarországi főúri udvarok (300^100 fő) közötti kategóriát képviseli. A legnehezebb feladat kétségkívül a látogatások gazdasági mérlegének megvonása. A számadások általában megadnak egyfajta összköltséget, de erősen kérdéses, hogy ezek valóban mindig tartalmaznak-e minden, a fejedelmi látogatásokkal kapcsolatos kiadást. Gyakran az egyes tételek értelmezése sem egyszerű. 1590-ben például Báthory Zsigmond két nap híján háromhetes besztercei tartózkodása 5044 forint 58 dénárba került a városnak és a szász kerületnek, amelynek háromnegyede - valószínűleg inkább termény- és állatbeszolgáltatás, mint pénzbeli hozzájárulás formájában - az utóbbit terhelte.79 Ez az arány a hadiadók és a Szent Márton-napi census adókivetéseiből jól ismert: a városra, és a pénzügyileg vele együtt kezelt, szerényebben adózó színromán Radna-völgyre, a teljes kerületre kirótt összeg mindössze egynegyede jutott. Nem tudjuk, hogy 1590-ben miért tűnik fel ilyen tisztán ez az arány. Kérdés, hogy a rendes városi adókivetésekből történő számtalan defalcatio, tehát közvetett befizetés mellett, a különféle pénzbeni és természetbeni hozzájárulások kavalkádjában mennyire lehetett a huszonöt százalékot tartani. Hogy még néhány adatot soroljunk: Bethlen Gábor 1624. évi rövid látogatása 3408 forint 81 dénárba került, amelyből 550 forint 60 dénárt tettek ki a tiszteleti ajándékok,80 ellenben I. Rákóczi György 1638 őszi csaknem négyhetes besztercei tartózkodása a számadáskönyvben szereplő adatok szerint csak 2852 forint 14 dénár költséggel járt.81 A különös aránytalanságra talán egy, a fejedelem ellátását szabályozó jogszokás adhat magyarázatot. A problémára alább még kitérünk. A fenti adatok akkor nyernek igazán értelmet, ha azokat 77 1613-ban a brassói szászok 400 főben próbálták meg maximalizálni a városba beengedhető fejedelmi kíséret létszámát. CZIRÁKI 2011a. 9. p. 78 PÁLFFY 2010. 134-135. p. 79 MNL OL X 1248. IV. a. nr. 28. Städtische Rechnungen 1590-1623. p. 3. (297. tekercs). 80 MNL OL X 1248. IV. c. 633. p. 64., 84. (311. tekercs). 81 MNL OL X 1248. IV. c. 633. p. 124., 129. (311. tekercs). - Báthory Gábor 1612. évi ötnapos kolozsvári látogatására a város 292 forint 40 dénárt költött. JENEY-TÓTH 2009. 187. p. Bethlen Gábor néhánynapos brassói látogatásai Cziráki Zsuzsanna számításai szerint 1000-1600 forintba kerültek a városnak. CZIRÁKI 2011a. 29. p. - Az adatok összevetésénél természetesen a számítási forint értékvesztését is figyelembe kell vennünk.
