Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 8. (Budapest, 2013)
Királyi, fejedelmi jelenlét – városi élet a középkori és a kora újkori Erdélyben - Szabó András Péter: Beszterce város és az erdélyi fejedelmi udvar látogatásai
Szabó András Péter: Az erdélyi fejedelmi udvar besztercei látogatásai 145 a fejedelmi étkezések elkészítésére a brassói és kolozsvári forrásokból ismert gyakorlatnak megfelelően fából építettek nagyméretű ideiglenes konyhát. (Kochhaus).70 Ha a fejedelem udvara mellett egy másik jelentős udvar is érkezett, mint például az 1622. évi országgyűlésre Bethlen Istváné, vagy 1638-ban és 1647-ben iíj. Rákóczi Györgyé, számukra külön konyhát állítottak fel. A fejedelmi látogatások költségei közül az első tételt azok az ajándékok képviselik, amelyeket a fejedelemnek, családjának, és az udvartartás tagjainak nyújtottak át (honoraria, donaria), valószínűleg a városba való megérkezésük, és ünnepélyes fogadásuk alkalmával.71 Az uralkodó és legelőkelőbb hívei esetében ez aranyozott ezüstkupákat, poharakat, esetleg török szőnyegeket jelentett, az udvaroncok nagy része pedig kisebb pénzbeli juttatásokat kapott. Említésre méltó, hogy az udvari tisztségeknek a német nyelvű számadáskönyv minden esetben a magyar megnevezését használja. Ezek a kifejezések a korabeli erdélyi szász nyelv többé-kevésbé szervesült jövevényszavai, nemcsak Besztercén, de más szász városokban is.72 A második tételt a tartózkodás alatt elfogyasztott igen nagy mennyiségű élelmiszer képviselte: részben a praebendajegyzékek alapján az udvar összes tagjának kiosztott alapélelmiszerek, részben pedig a fejedelmi konyhára, és a néhány külön konyhát tartó úr asztalára a limitatiók rendelkezéseit követve juttatott minőségi alapanyagok: húsok, halak, gyümölcsök, zöldségek, finom 70 A brassói főtéren felállított központi konyháról ( Kochhaus): CZIRÁKI 2011a. 20. p. Kolozsvárott a 17. századi források három konyhát is említenek, a legnagyobb mindig a főtéren üzemelt. JENEY-TÓTH 2003. 225-226. p. A gyakorlat elterjedtségét mutatja, hogy Bethlen Gábor 1620. évi körmöcbányai látogatása során is külön konyhát építettek a város főterén. KRIZKO 1897. 502. o. 71 A besztercei források az ajándékozás időpontját nem tüntetik fel, de más városokban a szokás leginkább a fejedelem érkezéséhez kapcsolódott: Kolozsvár 1561. JAKAB 1888. 188. p.; Körmöcbánya 1620. KRIZKO 1897. 499. p.; Kassa 1622. KEREKES 1943. 30. p. - A brassói ajándékozásokról: CZIRÁKI 2011a. 26-27. p. Cziráki Zsuzsanna is felfigyelt arra, hogy Kassán az erdélyi városokkal ellentétben csak a fejedelem kapott ajándékként ötvöstárgyat. - Az ünnepélyes fogadás külsőségeire: a bíró üdvözlő beszédére, a városi lakosság tömeges kivonultatására etc. szintén csak az analógiák alapján következtethetünk: KRIZKO 1897. 501-502. 592. p.; KEREKES 1943. 29-31. p. Valentinus Böntsch kisszebeni polgár 17. század közepi omniariumában, német birodalmi forrásból merítve, feljegyezte több ilyen formális üdvözlés német szövegét. (Ugyanitt az ajándék élelmiszer átnyújtásakor és a távozáskor mondott rövid beszédeket is megtaláljuk.) Országos Széchényi Könyvtár. Kézirattár. Duód. Germ. 33. 39r-4lv. f. 72 Szende Katalin az előadás vitájában arra hívta fel a figyelmet, hogy a számadáskönyvekre általában jellemző a különböző nyelvek szavainak kevert használata (makaróninyelv). Állítását nem vitatjuk, ám véleményünk szerint itt nem pusztán ennek az általános jelenségnek a megnyilvánulásával találkozunk, mivel az udvartartásra vonatkozó magyar szavak egy része más német nyelvű forrástípusokban, így az erdélyi szász elbeszélő forrásokban is feltűnik.
