Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 8. (Budapest, 2013)
Királyi, fejedelmi jelenlét – városi élet a középkori és a kora újkori Erdélyben - Szabó András Péter: Beszterce város és az erdélyi fejedelmi udvar látogatásai
Szabó András Péter: Az erdélyi fejedelmi udvar besztercei látogatásai 137 sáfárpolgár számadásain belül 1607/1608-tól külön vezetett tétel, az ún. fejedelem diversái.37 Az elején csonka besztercei számadáskönyvben tizenkilenc 17. századi fejedelmi látogatás nyoma maradt fenn, ezt a város főszámadásainak (Hauptrechnungen), illetve az Erdélyi Királyi Könyvek adatbázisának segítségével további kilenc 1550 és 1610 közötti tartózkodással tudjuk kiegészíteni. A 16. századi és 17. század eleji látogatások közül csak az első háromról, Izabella és János Zsigmond 1550. évi, János Zsigmond 1560. évi és Báthory István 1571. évi vizitjéről rögzítettek részletes adatokat, a fennmaradó hat közül kettőről csak a Királyi Könyvek egy-egy fejedelmi oklevele tudósít (1574, 1609), így további bizonyítást igényelnek.38 Az 1615 előtti maradék négy látogatásról (1575, 1589-1590, 1601, 1610) csak szórványos adatok vagy összegzések maradtak a fő számadáskönyvekben, ami arra enged következtetni, hogy talán már a Báthory-korban megjelent az ilyen jellegű költségek külön könyvelése. Hasonló szórványos adatokat a 17. századi főkönyvekben is találunk, amelyek az útiköltségek, az élelemellátás és a kézműipari szolgáltatásokat illetően számos ponton kiegészítik a speciális feljegyzésekben szereplő adatokat. Az 1668 utáni évtizedek tekintetében például csak a város nagy kiadási számadáskönyve (1654-1694) szolgálhat vezérfonalul. Ebben azonban szinte csak a fejedelemnek a városba való hivatalos invitálásait találjuk meg, mivel a látogatások költségeit láthatóan 1668 után is külön vezették.39 Az innen ismert hét besztercei tartózkodás egy kivétellel erősen bizonytalan. Megerősítésükhöz a gazdag levelezésanyag tüzetes áttekintése is elengedhetetlen lesz majd.40 Egyelőre annyit lehet sejteni, hogy a Görgényben szívesen időző Apafi Mihály néhány évente — főleg késő nyáron vagy kora ősszel - kereste fel a várost, és rendszerint csak néhány napig maradt. Jelenleg tehát összesen huszonhét igazolható, illetve nyolc többé-kevésbé feltételezhető besztercei fejedelmi látogatást ismerünk, és ennél aligha lehetett sokkal több. A szám nemcsak a kolozsvári, de a brassói példához képest is csekély, ráadásul még a jobban adatolt tartózkodások könyvelése is meglehetősen szűkszavú, és nem követi olyan aprólékosan az időrendet, mint a kolozsvári diversák. A kifizetések jelentős része pedig már a fejedelem távozása utánra, néha egyenesen a következő (december 21 -én, Szent Tamás apostol napján kezdődő) gazdasági évre esik. (A fentiekből ered az is, hogy a legtöbb esetben a 37 JENEY-TÓTH 2003. 225. p.; JENEY-TÓTH 2006a. 266. p.; JENEY-TÓTH 2012. 14-15. p. 38 1574. február 4. Báthory István MNL OL F 1.22. kötet 74b-75. p. 1609. október 6. Báthory Gábor. MNL OL F 1.9. kötet 372-373. p. 39 Ez a számadáskönyv sajnos nem maradt fenn. 40 Az Apafi-korban még a királyi könyvek sem siethetnek segítségünkre, hiszen a fejedelem egyetlen királyi könyve erősen hiányos.
