Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 8. (Budapest, 2013)
Királyi, fejedelmi jelenlét – városi élet a középkori és a kora újkori Erdélyben - Szabó András Péter: Beszterce város és az erdélyi fejedelmi udvar látogatásai
138 Királyi, fejedelmi jelenlét látogatás kezdetét és végét sem tudjuk pontosan meghatározni.) A hasonló kolozsvári forrással szemben a besztercei speciális számadáskönyv (1615-1668) előnyeként említhetjük a különböző típusú költségek viszonylag világos tagolását. A besztercei forrásanyag igazi értékét az adja, hogy a számadásokat más forrástípusok is kiegészítik. Egyrészt a városi levéltár gazdag misszilis sorozata,41 amely - elsősorban a 17. századi látogatások esetében - a szervezés számos apró részletéről tudósít, másrészt pedig a két Rákóczi György korából (1630-1648 ill. 1648-1657) fennmaradt praebendajegyzékek (cathalogus praebendariorum),42 amelyek az udvartartás egyes csoportjainak és tagjainak járó alapélelmiszerekből álló illetményt (cipó, abrakcipó, hús, bor etc.) rögzítik, egyúttal éles fényt vetve a fejedelmi udvar belső szerkezetére is.43 Valószínű, hogy ez utóbbi műfaj csak az uralkodói adminisztráció 17. századi fejlődésének 41 MNL OL X 1249. Beszterce város és kerület levéltára - Missiles. (A továbbiakban: MNL OL X 1249.) A misszilisek nagy mennyisége miatt jelen tanulmányhoz főként két, forrásokban gazdag év (1638, 1647) fejedelemi látogatásokhoz kapcsolódó levelezését tekintettük át. 42 1638-ból „Cathalogus praebendariorum curiae familiarum Albensium suae celsitudinis die 26. octobris anno 1638.” MNL OL X 1249. 1638/No. 295. (456. tekercs); Cím nélküli 'praebendajegyzék [1638] két példányban. Uo. 1647/No. 232-233. (462. tekercs). 1647-ből: „Ifjú urunk őnagysága udvara népe catalogusa a die 21. [octobris] usque ad diem „ Uo. 1647/ No. 228. (462. tekercs); „Cathalogus praebendariorum” 1647/No. 227. (462. tekercs). 1655- ből „Catalogus dominorum aulicorum celsissimi Transylvaniae principis” [1655] Három enyhén eltérő példányban. 1647/No. 230-231. (462. tekercs) és XVII. sz-i keltezetlen/No. 293. (490. tekercs) 1659-ből „Catalogus familiariorum suae principalis celsitudinis” [1659] 1647/ No. 229. (462. tekercs). - A két legrészletesebb praebendajegyzék az 1638/No. 295. és az 1647/No. 228. Egy utóbbiakhoz hasonló, a MNL OL anyagából származó Apafi-kori (1666) praebendajegyzék nyomtatásban is megjelent: ANONYMUS 1894. 43 A fejedelmi udvarral kapcsolatos terhek között azt is meg kell említeni, hogy a városnak számos diplomáciai küldetést teljesítő, főként Moldva vagy Lengyelország felé utazó udvamok lovait és szolgáit kellett hosszabb ideig ellátnia. I. Rákóczi György néhány ide vágó misszilis parancsa: 1636. május 21. Gyulafehérvár (Maurer Mihály étekfogó ismeretlen útja) MNL OL X 1249. 1636/No. 66. (454. tekercs); 1636. augusztus 24. Gyulafehérvár (Dési István „udvari szolga” útja Lengyelországi felé) Uo. 1636/No. 110. (454. tekercs); 1647. szeptember 11. Görgény (Mednyánszky György bejáró bécsi [!] útja) Uo. 1647/No. 155. (462. tekercs). A kötelezettség a követek visszaérkezéséhez is kapcsolódhatott. Az 1637 elején Lengyelországból visszatérő Gaudi András megfáradt lovait egy ideig a városnak kellett tartania. 1637. január 12. Berethalom. Uo. 1637/No. 8. (454. tekercs). 1636 végén az „udvari ifjaknak” a hadjáratban megfáradt lovait (összesen csaknem száz darabot) a besztercei kerületbe küldték. „Anno 1636. december 12. decembris az ifjak lovait Beszterce vidékére rendelőnk valami ideig.” (Név szerinti lista az újakról, és lovaik számáról.) Uo. 1636/No. 172. (454. tekercs) ill. 1636. december 14. Gyulafehérvár. I. Rákóczi György Beszterce városnak. „Etekfogó, udvarló és bejáró újainknak lovai ez mostani hadi expeditiónkban igen megvonódván és fáradván, kellett az hüségtek districtusában bizonyos ideig nyugodalomnak okáért rendelnünk szolgájokkal együtt, kik előtt Huszti István leszen gondviselőül.” Uo. 1636/No. 175. (454. tekercs).
