Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 8. (Budapest, 2013)
Királyi, fejedelmi jelenlét – városi élet a középkori és a kora újkori Erdélyben - Szabó András Péter: Beszterce város és az erdélyi fejedelmi udvar látogatásai
130 Királyi, fejedelmi jelenlét kozó történészek érdeklődése viszonylag hamar a gazdag és rendszerezett városi levéltárak, elsősorban a fejedelmi látogatások költségeit pontosan rögzítő számadások felé fordult. Jeney-Tóth Annamária úttörő kolozsvári kutatásaihoz újabban Cziráki Zsuzsanna csatlakozott Bethlen Gábor brassói látogatásainak részletes elemzésével.4 Jelen tanulmányban arra teszünk kísérletet, hogy bemutassuk az észak-erdélyi szászság központjának, Beszterce városnak a fejedelmi udvarra vonatkozó forrásait,5 és hogy ezek nyomán röviden értékeljük a fejedelmek besztercei tartózkodásait. Érdeklődésünk tárgya most nem az udvar belső szerkezete lesz,6 hanem az udvartartás és a város kölcsönhatása, a látogatások szervezése. Tanulmányunknak nem lehet feladata az udvar fogalmának általános érvényű definiálása, erre amúgy is meglehetősen kevés esélyt látunk, célszerűnek tűnik azonban, hogy az adott téma kapcsán rögzítsük álláspontunkat néhány nevezéktani kérdésben.7 Az erősen patriarchális jellegű erdélyi fejedelmi udvar számunkra elsődlegesen a társadalmi csoport: az udvarhoz, mint a fejedelem legtágabb famíliájához tartozó személyek összességét jelenti,8 akiknek egy ki4 Jeney-Tóth 2003., Jeney-Tóth 2006a., jeney-Tóth 2006b., Jeney-Tóth 2007., Jeney- Tóth 2008., JENEY-TÓTH 2009., JENEY-TÓTH 2010., JENEY-TÓTH 2011., JENEY-TÓTH 2012., CZIRÁKI 2011a., CZIRÁKI 201 lb. 62-87. p. Az erdélyi városi számadásokat ugyanakkor a zenetörténet már régóta használja az udvari zenészekkel kapcsolatos kutatásokban (Benkő András, Bárdos Kornél, Király Péter). A vonatkozó zenetörténeti szakirodalomról: SZABÓ A. P. 2007. 112-113. p. 5 Jelen tanulmány elkészítésekor elsősorban a besztercei városi levéltárról készült mikrofilmekre támaszkodtunk, amelyek kisebb hiányokkal a középkori és fejedelemség kori anyag egészét felölelik, sőt, néhány olyan városkönyvet is tartalmaznak, amely a Kolozsvárott őrzött eredeti anyagban már nem található meg. A Magyar Nemzeti Levéltár besztercei mikrofilmanyagáról: Szabó A. P. 2007. 6 Az erdélyi fejedelemi udvartartás csoportjairól jelenleg a legjobb áttekintést Jeney-Tóth Annamária monográfiája adja: JENEY-TÓTH 2012. 19-253. p. - Bethlen Gábor korában, 1619- től egészen 1629-ig Kassa is egyfajta székhelynek tekinthető, igaz, ez elsősorban a fejedelem magyarországi igazgatási központjaként szolgált. KEREKES 1943. 51-64. p. A helyzet ebben az időszakban igen bonyolult, hiszen Bethlen fejedelmi udvarának volt egy kizárólag magyarországi komponense (benne például a magyarországi tanácsosok), amely csak a kassai tartózkodások alatt egyesült a fejedelem Erdélyből hozott kíséretével. Uo. 1943. 96-97. p. 7 Obomi Teréznek a konferencián tartott előadása, és az azt követő gondolatébresztő vita vezetett minket arra, hogy kísérletet tegyünk a fogalmi tisztázásra. Fejtegetésünkben erősen támaszkodtunk Kubinyi Andrásnak a középkori magyar királyi udvarról írott tanulmányára, illetve Koltai András erős érveket felvonultató állásfoglalására. KUBINYI 2005. 13-15. p.; KOLTA1 2012. 16-29. p. 8 A definíciós kísérletek közül számunkra Koltai Andrásé a legmeggyőzőbb, aki az udvart elsősorban társadalmi csoportnak tekinti: KOLTAI 2012. 16-21. p. Az udvarról mint a nemesség társadalmi integrációjának, az uralkodó és a rendek kapcsolattartásának eszközéről: HENGERER 2004. 12-26. p.
