Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 8. (Budapest, 2013)

Királyi, fejedelmi jelenlét – városi élet a középkori és a kora újkori Erdélyben - Szabó András Péter: Beszterce város és az erdélyi fejedelmi udvar látogatásai

SZABÓ ANDRÁS PÉTER AZ ERDÉLYI FEJEDELMI UDVAR BESZTERCEI LÁTOGATÁSAI A hazai udvarkutatás - elsősorban német inspiráció nyomán - az elmúlt év­tizedben nagy fellendülést ért meg, és ennek részeként az erdélyi fejedelmi udvar vizsgálatában is fontos eredmények születtek.1 Az erdélyi forrásadottsá­gok meglehetősen szegényesek, hiszen II. Rákóczi György kora előttről még hiányosan sem maradtak fenn az udvartartás saját nyilvántartásai, katalógu­sai,2 a német római császárok (egyben magyar és cseh királyok) bécsi közös udvarához hasonló forrásbőséggel pedig csak Apafi Mihály fejedelemsége (1661-1690) idejében találkozunk.3 Természetes tehát, hogy az udvarral foglal­1 A fejedelmi udvar szerkezetére, működésére vonatkozó néhány alapvető fontosságú köz­lés: K.OLTAI 2001. (Koltai András kiadványának külön erénye, hogy egységes szerkezetben, összehasonlító jelleggel tárgyalja a magyarországi főúri udvarokat és az erdélyi fejedelmi udvart.) SUNKÓ 1994., SUNKÓ 1998., SUNKÓ 2001. Bár Teleki Mihály udvarához kapcso­lódik, de az Apafi-kori fejedelmi udvarra is számos adatot és analógiát tartalmaz egy értékes forráskiadvány: FEHÉR 2007. - Az udvari kultúra kutatása a magyar tudományosságban a fentiektől némileg elkülönülő terület, amely interdiszciplináris jellege miatt lényegesen na­gyobb szakirodalommal bír. Utóbbi irány mérföldköveiként két tanulmánygyűjteményt, az 1987-ben kiadott Magyar reneszánsz udvari kultúra című kötetet, és a 2005-ben megjelent Idővel paloták... gazdag tablóját lehet említeni. 2 II. Rákóczi György és utódai udvartartási iratai közül a legtöbbet a Gyulafehérvári Káptalan Levéltára őrizte meg. Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára (a továbbiakban: MNL OL)F 12. Gyulafehérvári káptalan hiteleshelyi levéltára-Lymbus. XVII. fasc. 43597^0599. fiimtári tekercsek. Az iratok másolatai megtalálhatóak az Evangélikus Országos Levéltárban is, Radvánszky Béla hagyatékában, a történész udvartartási iratokról készített másolatgyűj­teményében. Egykor a Lymbusban őrzött forrásokkal együtt lehettek azok az udvartartási számadások (?), amelyeket jelenleg a Gyulafehérvári Érseki Levéltárban őriznek. BERNÁD 2006. No. 270. (1658. [ ] 22.-1659. június 21.) No. 289. (1661. január 24-30.) No. 318. (1659. augusztus 20.-1660. június 28.) No. 336. (1663. január l.-március 10.) No. 352. (1665. április 4.) - Igen fontos továbbá a Kolozsvári Állami Levéltár (Arhivele Nationale Directia Judeteanä Cluj) „fejedelmi számadások” (Socoteli princiare fond. nr. 566.) című mesterséges fondja, amely családi levéltárakból kiemelt iratokat tartalmaz, és főleg az udvar és a kincstári uradalmak II. Rákóczi György-kori és Apafi-kori történetére használható. 3 Az Apafi-kori udvartartás tekintetében máig a 19. századi, 20. század eleji feldolgozások és forrásközlések a meghatározóak: THALLÓCZY 1878.; SZÁDECZKY 1911.; SZÁDECZKY 1913. Az 1661 utáni időszak udvartartási iratainak egyik fontos lelőhelye. MNL OL F 125. Gubernium Transylvanicum - Cista diplomatica. Collectio historico-diplomatica 1. cs. (45203. fiimtári tekercs). URBS. MAGYAR VÁROSTÖRTÉNETI ÉVKÖNYV Vili. 2013. 129-165. p.

Next

/
Thumbnails
Contents