Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 8. (Budapest, 2013)
Királyi, fejedelmi jelenlét – városi élet a középkori és a kora újkori Erdélyben - Szabó András Péter: Beszterce város és az erdélyi fejedelmi udvar látogatásai
SZABÓ ANDRÁS PÉTER AZ ERDÉLYI FEJEDELMI UDVAR BESZTERCEI LÁTOGATÁSAI A hazai udvarkutatás - elsősorban német inspiráció nyomán - az elmúlt évtizedben nagy fellendülést ért meg, és ennek részeként az erdélyi fejedelmi udvar vizsgálatában is fontos eredmények születtek.1 Az erdélyi forrásadottságok meglehetősen szegényesek, hiszen II. Rákóczi György kora előttről még hiányosan sem maradtak fenn az udvartartás saját nyilvántartásai, katalógusai,2 a német római császárok (egyben magyar és cseh királyok) bécsi közös udvarához hasonló forrásbőséggel pedig csak Apafi Mihály fejedelemsége (1661-1690) idejében találkozunk.3 Természetes tehát, hogy az udvarral foglal1 A fejedelmi udvar szerkezetére, működésére vonatkozó néhány alapvető fontosságú közlés: K.OLTAI 2001. (Koltai András kiadványának külön erénye, hogy egységes szerkezetben, összehasonlító jelleggel tárgyalja a magyarországi főúri udvarokat és az erdélyi fejedelmi udvart.) SUNKÓ 1994., SUNKÓ 1998., SUNKÓ 2001. Bár Teleki Mihály udvarához kapcsolódik, de az Apafi-kori fejedelmi udvarra is számos adatot és analógiát tartalmaz egy értékes forráskiadvány: FEHÉR 2007. - Az udvari kultúra kutatása a magyar tudományosságban a fentiektől némileg elkülönülő terület, amely interdiszciplináris jellege miatt lényegesen nagyobb szakirodalommal bír. Utóbbi irány mérföldköveiként két tanulmánygyűjteményt, az 1987-ben kiadott Magyar reneszánsz udvari kultúra című kötetet, és a 2005-ben megjelent Idővel paloták... gazdag tablóját lehet említeni. 2 II. Rákóczi György és utódai udvartartási iratai közül a legtöbbet a Gyulafehérvári Káptalan Levéltára őrizte meg. Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára (a továbbiakban: MNL OL)F 12. Gyulafehérvári káptalan hiteleshelyi levéltára-Lymbus. XVII. fasc. 43597^0599. fiimtári tekercsek. Az iratok másolatai megtalálhatóak az Evangélikus Országos Levéltárban is, Radvánszky Béla hagyatékában, a történész udvartartási iratokról készített másolatgyűjteményében. Egykor a Lymbusban őrzött forrásokkal együtt lehettek azok az udvartartási számadások (?), amelyeket jelenleg a Gyulafehérvári Érseki Levéltárban őriznek. BERNÁD 2006. No. 270. (1658. [ ] 22.-1659. június 21.) No. 289. (1661. január 24-30.) No. 318. (1659. augusztus 20.-1660. június 28.) No. 336. (1663. január l.-március 10.) No. 352. (1665. április 4.) - Igen fontos továbbá a Kolozsvári Állami Levéltár (Arhivele Nationale Directia Judeteanä Cluj) „fejedelmi számadások” (Socoteli princiare fond. nr. 566.) című mesterséges fondja, amely családi levéltárakból kiemelt iratokat tartalmaz, és főleg az udvar és a kincstári uradalmak II. Rákóczi György-kori és Apafi-kori történetére használható. 3 Az Apafi-kori udvartartás tekintetében máig a 19. századi, 20. század eleji feldolgozások és forrásközlések a meghatározóak: THALLÓCZY 1878.; SZÁDECZKY 1911.; SZÁDECZKY 1913. Az 1661 utáni időszak udvartartási iratainak egyik fontos lelőhelye. MNL OL F 125. Gubernium Transylvanicum - Cista diplomatica. Collectio historico-diplomatica 1. cs. (45203. fiimtári tekercs). URBS. MAGYAR VÁROSTÖRTÉNETI ÉVKÖNYV Vili. 2013. 129-165. p.
