Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 7. (Budapest, 2012)
Udvar – Város – Főváros: urakodói, főúri rezidenciák és városok a 14–18. században - Tóth Árpád: Az evangélikus polgárság és nemesség társadalmi kapcsolatai és rokoni hálózatai Pozsonyban a 18. században
270 Udvar - Város -Főváros gatását, és ebben a korábbi szakirodalom szerint Pálffy nádor - tehát Bél pozsonyi hitsorsosának, egyben három utolsó gyermeke keresztapjának, Jeszenák ügyvédnek a megbízója - közbenjárása volt segítségére.19 De Pálffy személyén túl is számos katolikus úr és tudós támogatta közbenjárással a hatalmas munkát vagy vett részt az adatszolgáltatásban.20 Torkos János Justus orvos, aki szakíróként is emlékezetes életművet hagyott maga után, Pálffy Miklós nádor orvosa (Leib-Medicus) volt, és e tisztséget mintegy megörökölte apósától, a szintén pozsonyi evangélikus (ifjabb) Kari Raygertől. (Rayger 1731-ben halt meg, lányát ugyanebben az évben vette feleségül Torkos, aki ekkor már a nádor orvosa volt.21) Andreas Hermannt - Bél Mátyás sógorát - pedig Csáky Imre bíboros és esztergomi érsek orvosaként említik a források.22 Mivel az ellenreformáció nyomán a magyarországi nagybirtokos réteg tisztán katolikussá vált, értelemszerűen a főurak szolgálatába állt ügyvédek esetében is minden esetben feltételeznünk kell, hogy rendszeresen arra kényszerültek, hogy a felekezeti különbségeket félretéve katolikus személyekkel működjenek együtt, és azok utasításainak engedelmeskedjenek. A bécsi kapcsolatokat kiépítő kereskedők esetében mindenképpen, de minden bizonnyal a többi sikeres kereskedőnél is van okunk feltételezni, hogy a Birodalom legtehetősebb fogyasztói körét jelentő katolikus nemességgel szót kellett, hogy értsenek. Egy másik közös pont a három foglalkozási kör között, hogy olyan tevékenységet folytattak, ami a kor mércéje szerinti legnyilvánvalóbb társadalmi emelkedésre, a nemesi kiváltságok elnyerésére is reális esélyt nyújtott. Ami a főurakat képviselő ügyvédeket illeti, ebben a körben alighanem evidenciának számított a nemesi cím megléte.23 Ugyanakkor ritkaság, hogy a szóban forgó ügyvédeknek az armálisnál több lett volna a kezükben - a Királyi Könyvek anyaga alapján úgy tűnik, egyedül Jeszenák kapott birtokadományt, ő is csupán két kis falut a Csallóközben és Nyitra megyében (az utóbbi jellemző módon korábban Pálffy Miklós birtokához tartozott), valamint Zsitkovszky István egy 19 Az újabb szakirodalom már nem látja ezt bizonyítottnak; ld. TÓTH G. 113., 115., 132- 133. p. 20 Bél Mátyás munkatársairól ld. TÓTH G. 63-128. p. 21 Rayger 1731. február 9-én hunyt el, Torkos 1731. május 8-án nősült. 22 Bél Mátyás Zsuzsanna nevű lányának keresztelésekor, 1725. november 4-én említi a keresztelési anyakönyv e minőségében. 23 V. Windisch Éva adatai szerint az 1793/94-es tanévben a pesti egyetem jogi karára beiratkozott 109 diák közül 81 volt nemes, míg az öt királyi jogakadémia összesen 100 hallgatójából 85 tartozott a köznemesi rendhez, 1 pedig főnemesi születésű volt. (V. WINDISCH 1993. 122-123. p.) Mivel más évekből nem ismerünk származási megoszlásokat, ezeket kell reprezentatívnak elfogadnunk, azzal, hogy a korábbi évtizedekben feltehetően még inkább ritkaságnak számított a nem nemes jogász.
