Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 7. (Budapest, 2012)
Udvar – Város – Főváros: urakodói, főúri rezidenciák és városok a 14–18. században - Gulyás László Szabolcs: Rezidencia és városfejlődés. Földesúr és mezőváros a középkori Magyarország északkeleti részén
214 Udvar - Város - Főváros mosnak, szőlőművesnek, de bizonyos Tóth Tamás özvegyének (neve alapján nyilván jobbágyról van szó) a gyógyítására is adtak 18 dénárt.67 Az új vár kápolnáját Szent Zsigmondnak szentelték. Szintén a korban épült ki a település gótikus temploma, amely egyúttal temetkezőhelyként is funkcionált. A Szent Péter és Pál patrocíniumát viselő egyház egyes feltételezések szerint Szent László-kori előzményekre tekint vissza.68 A hagyomány szerint a településen már a szent király is templomot alapított a kunok feletti győzelem emlékére, amely később a Várdaiak kezébe került.69 Várdai Ferenc erdélyi püspök idején szóba kerül a vár felújítása. 1516. évi levele szerint végre szeretné majd hajtani a vár renovációját, amely meg is indul. A török veszély növekedésével 1521 -ben sürgeti az építkezés befejezését és a hadianyagok beszerzését, 1524-ben a levéltár Váradra költöztetését és a familiárisok hadba szólítását szorgalmazza.70 A földesurak a város kiváltságolásán túl a helyi egyházat is rendszeresen támogathatták. Várdai Miklós 1446. június 3-i végrendeletében például a templom harangjára 25 forintot hagyott.71 Kisvárda középkori története kiválóan igazolja, hogy a mezővárosok fejlesztésében a legnagyobb szerepet a földesúr szándékai játszották, azok nagyrészt a céljaiknak megfelelően nyertek vagy nem nyertek el kiváltságokat és haladtak előre a városfejlődésben. A legtöbb ilyen mezőváros szerves fejlődés eredményeképpen, fokozatosan haladva jutott az oppidum szintig. A harmadik vizsgálandó mezővárosunk Sárospatak.72 A város és környéke 1200 körül királyi birtok volt, a pataki erdőispánság központjaként funkcionált.73 Az első ismert pataki templomépület egy rotunda, amely a jelek szerint a 11. század közepén épülhetett királyi kápolna funkció betöltésére, s ezt később átépítették.74 Nyilvánvaló módon királyi udvarház is állt a településen. Egy 1350. évi adatunk elárulja, hogy a plébániatemplom védőszentje Keresztelő Szent János volt, és papja egyúttal a királynéi káplán feladatkört is betöltötte. 1342-ben esik említés Patak másik templomáról, a Szent Ágota templomról 67 Zichy XI. 37. sz. 68 Vő. 44. jegyz. illetve KR1VECZKY 2003. 69 VlRÁGH 1981. 16-22. p. 70 DL 82467, DL 89154, DL 89189. 71 Zichy IX. 102. sz. „Item ad campanam ecclesie nostre viginti quinque fi auri.”. 72 Patak részletesebb középkori történetére ld. GULYÁS 2008. 21-32. p. 73 KMTL 533. A pataki erdőispánság korai történetét és területi kiterjedését Szűcs Jenő vizsgálta. SZŰCS 1993. főként 22-37. p. Az 1201. évi Olaszinak adott hospeskiváltság nem Patakra, hanem Bodrogolaszira vonatkozott, bár városunk alapításában is részt vehettek vallon elemek. 74 A korai pataki egyházak történetére ld. DÉTSHY 1969-1970. és GERVERS-MOLNÁR 1969— 1970.
