Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 7. (Budapest, 2012)
Udvar – Város – Főváros: urakodói, főúri rezidenciák és városok a 14–18. században - Gulyás László Szabolcs: Rezidencia és városfejlődés. Földesúr és mezőváros a középkori Magyarország északkeleti részén
Gulyás László Szabolcs: Rezidencia és városfejlődés 215 is.75 A jelek szerint tehát egy korai, jelentős királyi udvarházról van szó, ahol ráadásul a királyi család is többször megfordult az Árpád-korban.76 A pataki egyházi intézményekről V. Márton pápa 1418. évi búcsúengedélye is tájékoztat minket. Az eddigiek mellett a forrás beszámol egy Szent Mihály patrocíniumát viselő templomról, s emellett még a domonkosok és a ferencesek kolostortemplomairól tesz említést.77 A domonkosok egyháza a Szent Domonkos nevet viselte, míg a ferencesek templomának védőszentje a Boldogságos Szűz volt. Mindkettő 13. századi előzményekre vezethető vissza.78 Az, hogy Patakon már ilyen korán két koldulórendi kolostor is létrejöhetett, világosan mutatja a város jelentőségét és gazdasági erejét. Mindezek mellett a későbbi időszakban egy klarissza apácakolostor (1385 körül alapíthatták) és egy beginaház létezése is igazolható városunkban. Az urbanizáció magas fokát jelzi ezek mellett egy Krisztus Teste ispotály és egy fürdő alapítása, valamint az iskola működése Patakon.79 Sárospatak csaknem az egész, a város szempontjából sikerkorszaknak számító 14. század folyamán királyi, illetve királynéi birtok volt.80 Ebben az időszakban - a királyi tulajdonnal összhangban - rendszeresen civitasként szerepelt a forrásokban.81 Tanácsa viszonylagos önállósággal rendelkezett és széleskörű oklevéladó tevékenységet folytatott.82 A város több pert is viselt környékbeli nemesekkel hagyatéki, vagy birtokügyekben, és van adatunk arra is, hogy főbenjáró ügyekben intézkedett.83 Hetipiacát 1359-től adatolhatjuk.84 A király 1390. szeptember 29-i adománylevelével a pataki uradalmat és benne a várost is Perényi Miklós volt Szörényi bánnak adományozta.85 A Perényiek minden bizonnyal ezután kezdték kiépíteni udvarházukat a városban. Patak fej75 GERVERS-MOLNÁR 1969-1970. 146. p., illetve DÉTSHY 1969-1970. 89. p. 76 GULYÁS 2008. 22-23. p. 77 Lukcsics 49. sz. 78 PFEIFFER 1917. 58. p. illetve KARÁCSONYI 1923-1924.1. 244-245. p. és II. 145-146. p. 79 CsÁNKI I. 338. és KARÁCSONYI 1923-1924. II. 529-531. p. Uo. 556-557. p. A pataki Krisztus Teste ispotályt említi KUBINYI 1999d. 266. p. Történetére lásd: DANKÓ-VALTER 2003. A gőzfürdőre 1515-ből van adatunk. DF 217460. Az iskolára: GÖMÖRI 1996. 80 Csupán néhány zavaros évet kell leszámítani ebből, amikor a 14. század elején Patakot többen is kifosztották, illetve elfoglalták. GULYÁS 2008. 29. p. 81 GULYÁS 2008. 59. p. 82 A városnak a 14. századból 27 oklevele maradt fenn. GULYÁS 2008. 186. p. A polgárság öntudatára is nagy hatással lehetett a királyi tulajdon és a gazdasági prosperitás. Erre remek példa: Zichy III. 90. sz. Lásd még ide a tanács 1366-os oklevelének egy részletét: „iuxta ritum seu libertatem nostre civitatis”. DF 219563. 83 DL 76478(1334). 84 DL 51842 „sabbatum diem, cum forum celebratur”. 85 ÁtírvaZsigmond 1401. március 19-én keltezett oklevelében. CD X/l. 340. sz.
