Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 7. (Budapest, 2012)
Udvar – Város – Főváros: urakodói, főúri rezidenciák és városok a 14–18. században - Spekner Enikő: Buda királyi székhellyé alakulásának kezdetei a 13. század első felében
SPEKNER ENIKŐ BUDA KIRÁLYI SZÉKHELLYÉ ALAKULÁSÁNAK KEZDETEI A 13. SZÁZAD ELSŐ FELÉBEN Ritkán fordul elő a magyar történetírásban, amikor szinte megragadhatjuk egy új fogalom bevezetésének pillanatát. Kumorovitz Lajos Bemát professzor a középkori magyar főváros kezdeteit kutatva egy 1966. novemberi előadásában vetette fel először a medium regni gondolatát, és mondta ki, hogy a 13. század elején már Óbuda töltötte be a királyi székhely szerepét. Tudóstársa, a középkorász géniusz, Bónis György, aki Kumorovitzot az akkori magyar „történésznemzedék egyik legnagyobb alakjának” nevezte, az Árpád-ház székesfehérvári székhelyéről szóló, annak európai összefüggéseit taglaló, 1967. májusi előadásában már reagált is Kumorovitz felvetésére, elfogadva az ő korszakolását. A sors különös fordulata, hogy a középkorkutatás két nagy tudósának közel egyidejű megszólalásai írásban egymástól négyévnyi távolságban láttak napvilágot. Bónis közlésében még nem ismerhette Kumorovitz tanulmányát, de Kumorovitz már idézhette őt néhány évvel később megjelenő munkájában.1 A középkori forrásaikban megjelenő ,, medium regni ”, azaz „az ország közepe” fogalma alatt azoknak az ország középső részén elhelyezkedő igazgatási és kormányzati központoknak az egységét értjük, amelyek könnyen vagy köny- nyebben megközelíthetőek voltak mind az ügyeiket intéző országlakók, mind az Árpád-kor folyamán még az országot egyébként mozgó és vándorló udvarával irányító uralkodó számára. A király és udvara a központi helynek vagy helyeknek kialakított székhelyét, illetve székhelyeit évi rendszerességgel, általában a legnagyobb egyházi ünnepen, a nagyböjttől a pünkösdig tartó húsvéti ünnepkör alkalmával kereste fel.2 A centrális régióban mintegy háromszöget alkotva jöttek létre megalakulásuk időrendi sorrendjében az államalapítás korát közvetlen megelőzően Esztergom, a Szent István által alapított Fehérvár, majd a 12-13. század fordulóján Buda központ, ezekhez a 14. század második évtizedében Visegrád csatlakozott. A középkorban e centrumok nemcsak egymás 1 BÓNIS 1967. 53-54. p. 24. j.; KUMOROVITZ 1971. 11. p. 27. j. 2 Kumorovitz 1971.44-53. p. URBS. MAGYAR VÁROSTÖRTÉNETI ÉVKÖNYV VII. 2012. 97-132. p.
