Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 7. (Budapest, 2012)
Udvar – Város – Főváros: urakodói, főúri rezidenciák és városok a 14–18. században - Magyar Károly: Királyi székhelyek – királyi paloták
Magyar Károly: Királyi székhelyek királyi paloták 77 vek külön elhelyezést nyertek Vincennes-ben is.160 A régi épületegyüttes mellett az 1360-as években II. Jó János, majd fia, V. Károly új, nagyszabású építkezésbe kezdett. Ezek során először egy új, vár jellegű királyi szálláshely (lakótorony és azt övező védmü 50 x 50 m-es területen - együtt: petit chaste!'6') került kialakításra. Károly utóbb, 1373-1380 között a régi udvarházat (és mellette további hatalmas szabad területet - összesen 334 x 175 m-t, azaz majd 5,85 ha-t) is várfalakkal keríttette be, amelyek mellett még előudvarokat is kialakított, összesen mintegy 9-10 ha területen.162 Ezen belül, a petit chaste! főbejáratával szemben új kápolnát alapított 1379-ben, amely formájában a Sainte-Chapelle-t követte volna, azonban építése a király halála miatt félbeszakadt, s csak jóval később fejezték be. Az új várfalak és a kápolna láthatólag egy nagyobb szabású terv részét képezték. Ez a program, mely a király életrajzírójától, Christine de Pisan-tól kölcsönzött szavakkal Szép tervként (Beau projet) vonult be a szakirodalomba,163 egy zárt város (ville fermée), azaz egyfajta új kormányzati központ kiépítését tűzte ki célul a királyhoz közelálló személyiségek és udvaroncok számára,164 és úgy tűnik, kapcsolódott az uralkodó kormányzati reformjához.165 A kérdés inkább csak az, hogy e Beau projet mennyire volt valóban a kezdetektől előre eltervezett, egységes terv, mint ahogy az a művészettörténészek (Erlande- Brandenburg) által kimutatott, nagyjából egységes szobrászati stílus alapján feltételezhető, vagy inkább egyfajta, folyamatosan változó, bővülő program. Chapelot kutatásai az utóbbit látszanak alátámasztani, s úgy tűnik, a nagy léptékű „kormányzati központ” igénye csak jóval az első építkezések (a lakótorony és kerítőfala) lezajlása után jelent meg. A torzóban maradt „különleges” Vincennes-i vár-város mellett azonban Párizs környékén a 14. század végén - akárcsak a korábbi időszakban - viszonylag nagy számban léteztek más, kisebb-nagyobb „hagyományos” udvarházak, 160 Chapelot 1994.20-33. p. 161 CHAPELOT 1996. 68. p. - a lakótorony funkcionális elrendezésére 1. WHITELEY 1994. 162 CHAPELOT 1994.; röviden 1. még LORENTZ-SaNDRON 2006. 93-96. p. 163 Vö. ERLANDE-BrandenburG-JESTAIZ (1989) 10. és skk. 164 Az idevonatkozó szövegrészt, melyet számosán idéznek, vagy legalább hivatkoznak rá, érdemes itt is citálnunk: „ [à Vincennes, le roi] avo it entencion d’y faire vitte fermée, et là aroit [auriat] establie beaulz manoirs la demeure de plusieurs seigneurs, chavaliers et aultres ses mieulz amez, et à chascun y asseneroit rente à vie selon leurs personnes. ” (Kiem.: M. K.) Ch. Pisan Le Livre des fais et bonnes meurs du sage roy Charles V c. munkájának sorait idézve: CHAPELOT 1996. 110. p., 1. még némileg más szövegváltozatban - ERLANDE-BRANDENBURG-JESTAZ (1989) 18. p., ahol a szöveg végén még szerepel „... mais sa mort arrêta tous ces beaux projets " (Kiem.: M. K.). 165 L. CHAPELOT 1994. 96-99. p.; uô. 1996. 108-110., 114. p.
