Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 7. (Budapest, 2012)
Udvar – Város – Főváros: urakodói, főúri rezidenciák és városok a 14–18. században - Magyar Károly: Királyi székhelyek – királyi paloták
Magyar Károly: Királyi székhelyek - királyi paloták 73 Talán ugyanekkor történt a palota nyugati, a sziget csúcsát elfoglaló kibővítése is, ahol azután a középkorban a királyi kertek elhelyezkedtek.143 Fülöp Ágost építkezéseit nem utolsósorban egy 1197-es árvíz kellemetlen tapasztalatai befolyásolták, amelyek a palota szintjének megemelését tették szükségessé.144 További, igen jelentős építkezések folytak IX. (Szent) Lajos (1226-1270),145 majd unokája, IV. (Szép) Fülöp (1285-1314) alatt. Előbbiek még elsősorban a belső területet érintették. Az udvar területén 1242 és 1248 között emelték a kétszintes Sainte-Chapelle-1, amely az újonnan megszerzett királyi ereklyekincsek elhelyezését szolgálta.146 A Palais területén ekkor emellett két, másik templom volt még: a királyi lakosztályhoz közvetlenül kapcsolódó Szűz Mária kápolna, és a keleti fal mellett a Szent Mihály kápolna. Ezután közte és az északi oldal nagyterme között egy összekötő folyosó épült, a Galerie des Merciers, amely egyben az eddig egybefüggő udvart egy nyilvánosabb, keleti és egy zártabb, nyugati részre osztotta. Az új kápolnától délre viszont az udvart is kibővítették egy keskeny sávval, amire azért volt szükség, mert a kápolna mellé alapított káptalan kanonokjait itt helyezték el. (Később, a testület növekedésével együtt a rendelkezésükre bocsátott terület is kibővült, s a palotaegyüttesen belül igen tekintélyes területet birtokoltak.) Végül, a palota határán kívül, az attól északra lévő partszakaszon még egy különálló épület, a „Salle sur l’eau” (későbbi nevén „la Salle Saint-Louis") felállítására került sor, amelynek eredeti rendeltetése bizonytalan. Mind az új épület, mind az udvar déli bővítése már elvileg a város, a Cité területének rovására történt, ennek pontos részletei azonban nem ismertek. A Szép Fülöp-féle, minden eddiginél nagyobb arányú építkezések során147 a város rovására folytatott bővítésekről sokkal többet tudunk. Keleten csak egy viszonylag keskeny sávot csatoltak a palotához, északon viszont egy jóval nagyobbat. Mindkettő sűrűn beépített városi területeket érintett, mivel a házak ekkorra már egészen ráépültek a palota korábbi falaira. Ezeket az építkezés előtt ki kellett sajátítani és le kellet bontani, így részletesebb adatok is fennmaradtak róluk, s így nagyjából az elhelyezkedésüket is be lehet azonosítani.148 Az északi oldalon - ahol egyébként a korábbi nagytermet is teljesen lebontották - épült 143 A Palais korai (987-1180, illetve -1226.) építkezéseire GUEROUT I. (1949) 117-146., illetve 157. p.; röviden, de jó ábraanyaggal 1. SALCH 1997. II 13. p.; LORENTZ-SANDRON 2006. 80-81. p. 144 GUEROUT 1. (1949) 154. p. 145 GUEROUT I. (1949) 157-174. p.; SALCH 1997. 17-19. p. 146 LORENTZ-SANDRON 2006. 81-82. p. 147 GUEROUT II. (1950) 23-44. p.; SALCH 1997. 22-33. p. 148 GUEROUT 1. (1949) 185-212. p.
