Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 7. (Budapest, 2012)
Udvar – Város – Főváros: urakodói, főúri rezidenciák és városok a 14–18. században - Magyar Károly: Királyi székhelyek – királyi paloták
74 Udvar - Város — Főváros fel 1301 és 1308 között az az épület, amelyben az új nagyterem helyezkedett el.149 A kétszintes építmény alsó tere (mai nevén „Salle des Gens d’armes”) máig fennmaradt, és ennek mérete (63,30 x 27,40 m) jól dokumentálja az egykori, később teljesen elpusztult felső terem nagyságát is, amely ezzel a Westminster Hall vetélytársa lett. A nagyterem épületétől északra, ahhoz közvetlenül kapcsolódva még két további épületet emeltek. A nyugatabbi emeletén helyezkedett el az ún.„ Grand Chambre du Parlament. (Ne feledjük, a francia Parlament akkor bíróságot jelölt! I5°) Itt rendezték a Parlament üléseit, az ún. lit de justice-t, amelyen a király elnökölt. A keletebbi emeletén is bírósági szerv, Vizsgálati kamara (Chambre des Enqueues) működött. Mindkét épület emelete, illetve az itteni intézmények a nagytermen keresztül voltak megközelíthetők. Az északi bővítés után most már a Szent Lajos-féle különálló épület is a palota falain belül került. Ugyanekkor a nagyteremtől, illetve a királyi lakosztálytól délre, átellenben a Sainte-Chapelle főhomlokzatával külön épületet kapott a központi pénzügyi igazgatást alkotó Számvevőszék (Chambre des Comptes).151 Szép Fülöp korában történt a sziget teljes nyugati csúcsának bekerítése, amely egyben a királyi kertek kibővítését szolgálta. Szép Fülöp építkezései összességükben jelentősen kibővítették a korábbi palotaegyüttest, amelynek ekkor elért alapterülete (majdnem 4,9 ha!) a későbbiekben már alig változott.152 Összességében elmondhatjuk, a Cité-i palota formája és területe az idők során számos változáson ment át, amelyek közül több városi területet is érintett. A kutatások, elsősorban Jean Guerout munkája nyomán elég jó képet alkothatunk a Palais késő középkori elrendezéséről, és a benne működő különböző intézmények, funkciók elhelyezkedéséről. Mindez azért is fontos, mert a 13. 149 A terem leírását 1. BENNERT 1992. 46-47. p. 150 A Parlament - amely egyfajta „legfelsőbb bíróság” szerepet játszott - székhelyévé az 1250- es évektől vált a Palais. (FROTI. 359. p. - J. Rossiaud) 1278-tól működését részletesen szabályozták, és ettől fogva helyhez kötve, szinte szünet nélkül működött. Az idők során illetékesség szerint különböző „kamarái” („chambres”) alakultak ki, mint: a Főkamara vagy Bírósági kamara, Vizsgálati kamara, Kérvények kamarája, s az „írott jog alapján működő kamara” (FROT 1. 382. p. - É. Carpentier) - Nem véletlen így, hogy egy 1290 körüli forrás Párizst - Rómához hasonlítva „communior et excellentior civitas”-nak nevezte, mivel minden jogi ügyet e ’közös városba’ lehet vinni, ahol a királyi felső bíráskodást gyakorolják. — L. az idézettel LADÁNYI [2004] 235-236. p. 151 SALCH 1997. 32-33. p. 152 L. GUEROUT 1996. és WHITELEY 2001a.; 1400 körüli állapotára 1. pl. LORENTZ—SANDRON 2006. 83. p. ábrája.
