Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 7. (Budapest, 2012)
Udvar – Város – Főváros: urakodói, főúri rezidenciák és városok a 14–18. században - Magyar Károly: Királyi székhelyek – királyi paloták
72 Udvar - Város — Főváros „Klosterpfalz” funkcióval - de olyan szerepet sohasem játszott, mint a West- minster-komplexum palota része. A Szajna szigetén, a Palais területén kívül számos egyházi intézmény, köztük a püspöki katedrális, a Notre Dame (és mellette a püspöki palota) nyert elhelyezést.137 Érdekes viszont, hogy a királykoronázásokat nem itt, és nem is a Saint Denis-ben, hanem a reimsi székesegyházban138 tartották, amely már nem az Ile-de-France, hanem Champagne grófság területére esett. E tekintetben talán némi hasonlóság van a magyar viszonyokkal (vö. Esztergom és Fehérvár), bár az is igaz, hogy Reims - Fehérvárral ellentétben - érseki központ volt. Itt tulajdonképp Saint Denis és Reims együtt töltötte be azt a funkciót, amit Magyarországon a fehérvári Szűz Mária-templom, vagy Angliában a Westminster egymagában.139 Magáról a Szajna szigeti királyi palotáról, a Palais de la Cité-ről, röviden a Palais-xó\ - modem értelemben vett ásatások híján - csak a történeti adatok, ábrázolások, illetve a még álló objektumok alapján vannak ismereteink. Különösen keveset tudunk all. században, illetve a 12. század első felében itt állt együttesről. Úgy tűnik, a palota kezdetben az egykori római erőd teljes területére (kb. 120 X 240 m?), vagy legalábbis nyugati felére terjedt ki.140 Területe az első Capetingek idejétől az 1160-as évekig fokozatosan zsugorodott, azonban úgy, hogy az erőd északi és nyugati falát megtartotta. Az északi oldalon lehetett a nagyterem, a már 1030-ban említett aula, és attól nyugatra a kert, a nyugatin a királyi szállás, a camera, míg délen a Szent Miklós-templom. (A nyugati, római kori fal egy szakasza egészen a középkor végéig fennmaradt, úgy tűnik ugyanis, hogy ez jelölte ki a királyi és királynéi magánlakosztály nyugati homlokzatát.)141 Az így körülzárt udvaron emelték - valószínűleg VI. Lajos (1108-1137) idejében - azt a nagy, kerek tornyot (d = kb, 11,70 m), amely a középkor végéig állt.142 Ekkor a palota mérete mintegy 100 x 70 m körül lehetett. II. (Fülöp) Ágost idejében (1180-1223) azonban új építkezések indultak, amelyek hatására az együttes területe ismét növekedésnek indult: észak felé valószínűleg ekkor lépte túl a római falat, s így az együttes kb. 135 x 110 m-t tett ki. (Mint látni fogjuk, Fülöp Ágost Párizs esetében máshol is nagy építtetőnek bizonyult.) 137 Lorentz-SANDRON 2006. 20., 116-127. p. 138 A nyugati frank uralkodók első koronázási és temetkezési helye azonban eredetileg a 8. századi alapítású Saint Remis bencés apátság volt ugyanitt, BÓNIS 1967. 52. p. 139 A kérdéssel nálunk - európai tükörben vizsgálva - Bónis György foglalkozott, többek között E. Ewig munkáját alapul véve. BÓNIS 1967. főleg 51-52. p. 140 Vö. LORENTZ-SANDRON 80. p. ábrája. 141 GUEROUT 1996. 230. p. 142 GUEROUT I. (1949) 133. p.
