Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 7. (Budapest, 2012)
Udvar – Város – Főváros: urakodói, főúri rezidenciák és városok a 14–18. században - Magyar Károly: Királyi székhelyek – királyi paloták
68 Udvar - Város - Főváros is átvették. Winchester - Wessex „fővárosa” - például a késői szász uralkodók kincstárának tradicionális helye volt, és maradt még egy darabig az új rezsim alatt is.111 Angliánál maradva a normann és Anjou királyok birtokában lévő várak és az egyéb királyi szálláshelyek, udvarhelyek, stb. - amelyeket az angol szakma egybefogva csak „the king’s houses”-ként vagy „royal houses”-ként emleget,112 behálózták az országot. A várak részben, a „királyi házak” jelentős számban, ha nem éppen többségükben, a királyi erdőségekben, vagy azok közvetlen környékén feküdtek.113 A középkor vége felé ez az állomány jelentősen megfogyatkozott és ezzel együtt jelentősen átrendeződött: délre, elsősorban London környékére, nagyjából a várostól egynapi járóföldre koncentrálódott.114 Ez a gazdasági rendszer átalakulása mellett London, pontosabban a Westminster politikai, adminisztratív központ szerepének felértékelődésével is magyarázható. Áttérve Londonra, illetve a Westminsterre: ez a sajátos komplexum valójában a tényleges értelemben vett - azaz a római falakkal határolt - városon kívül, attól nyugatra, mintegy egy mérföldnyire (kb. másfél kilométerre) épült fel. Itt állt a még Hitvalló Edvárd által emeltetett, majd temetkezési helyéül szolgáló apátság,115 amely a normann Hódító Vilmostól kezdve a királyi koronázások helyszíne is volt. Közvetlenül mellette, keletre - attól csak kerítéssel elválasztva - a Temze parti keskeny sávban, a királyi palota.116 A szimbiózisban élő két objektum mellett a középkorban külön kis település alakult ki.117 Hitvalló Edvárd palotáját Hódító Vilmos fia, II. (Rufus) Vilmos (1087-1100) építtette, és területén - többek között - egy hatalmas nagytermet emeltetett. A palota és benne a fő falaiban máig is álló Westminster Hall fokozatosan az angol államélet központjává vált. Először az államkincstár (Exchequer) költözött Winchesterből a nagyterem nyugati oldalán lévő új otthonába még II. Henrik (1154-1189) korai éveiben. Ezt a különböző bírói szervek követték (a Court of 111 STEANE 1993. 71. p. 112 L. pl. The King's Works 1. 1. (Colvin) vagy uo. 84-86. p. (Brown), részletesebben kifejtve; mindkettő az írott forrásokban feltűnő, „domus regis” („king’s houses”) formulából kiindulva, ami az összes ilyen fajta épületet lefedi. 1 13 The King’s Works 1. 47. (Colvin), 81. és 85. p. 15. ábra az Anjou-kori (1154—1216) királyi várak és „házak” elhelyezkedésével (Brown); vö. még STEANE 1993. 79. p. (döntően az előbbiekre építve). 114 STEANE 1993. 83-84. p. 115 Helyén már a 10. század vége előtt bencés apátság volt - The King’s Works 1. 14-17. p. (Colvin). 116 The King ’s Works 1. 45-47. p. (Colvin), ill. hosszabban ui. egy egész fejezet (XII.) terjedelemben 491-552. p. (Colvin). 117 ROSSER 1989.
