Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 7. (Budapest, 2012)
Udvar – Város – Főváros: urakodói, főúri rezidenciák és városok a 14–18. században - Magyar Károly: Királyi székhelyek – királyi paloták
Magyar Károly: Királyi székhelyek - királyi paloták 63 Visegrád királyi központ szerepe előzmények nélkülinek tűnhet. Mindamellett elgondolkodtató, hogy az 1009-es, veszprémi püspökségnek szóló adománylevél, amely Veszprém mellett civitasként említi Fehérvárt (Álba c.), ugyanígy nevezi meg Visegrádot is (s mellette Kolont is). Ez kétségkívül jelezheti, hogy a később felbomlott Visegrád vármegye székhelyével van dolgunk, másrészt viszont az egyik legkorábbi központra is utal. Mindenesetre az 1009-ben említett Visegrád vár nem azonos azzal, amelyet Károly Róbert a saját székhelyének használt. A korai vár ugyanis attól délre, a ma Sibrik-dombnak nevezett helyen állt, és egy IV. századi római erőd, Pons Navata maradványaira települt rá. A maradványok itt ekkor még olyan állapotban voltak, hogy egy az egyben szolgáltak az új erődítés alaprajzának kijelöléséhez, s legfeljebb kijavításukra volt szükség. A renovált erődfalak mögött azonban már all. században egy nagyobb, új, kéthelyiséges - s talán emeletes - kőépületet is emeltek, amelyben az ispáni palotát sejthetjük. Ez a maradványaiban feltárt építmény valószínűleg egyben az uralkodó szálláshelyeként is szolgálhatott.88 (Más kérdés persze, hogy a többi ispánsági várban is lehettek ilyen, vagy hasonló, akár fából készült épületek, amelyeket szükség szerint az oda látogató uralkodó is felhasznált.) A vár mellett keletre, kisebb, félköríves templom alapfalait hozta napvilágra a régészeti kutatás. Ezt Visegrád legkorábbi plébániatemplomaként szokták azonosítani, amely azután - átmenetileg - (fő)esperességi székhely lett, és ekkor teljesen átépítették, kibővítették. A korai vár helyeként szolgáló hegy alatt, északra, a várhoz tartozó 11-12. századi falu maradványaira bukkantak a régészek, amelynek utóbb saját temploma is épült. (Bár a falu klasszikus „váralja” település volt, és területén ipari tevékenységet is folytattak,89 esetleges városi fejlődésének még csak elvi esélye sem volt az adott, rendkívül szűk területen.) A falutól északabbra állt az egykori Szent András bazilita (később bencés, majd pálos) monostor, amelyet még I. Endre alapított. A királyi alapítás azt sugallja, hogy Visegrádnak ekkor kiemelt szerepe volt, s ez igaz lehet fia, Salamon korszakára is. Bár a szakma szerint László korától jelentősége már hanyatlott - ebben közrejátszhatott a korai Visegrád vármegye bomlása, és az új Esztergom vármegye kialakulása is -, de az a tény, hogy a király itt őriztette a trónjáról letaszított Salamont, valamint az, hogy adománnyal látta el a Szent András monostort, mégis jelzi fontosságát. A vár területén felfedezett templom feltárása egyébként e tekintetben is újabban eredményeket hozhat.90 A korai vár és a hozzá tartozó falu teljesen a tatárjárás következtében enyészhetett el, s helyére új települési formáció lépett. 88 BÚZÁS 1996. 118. p. — a római előzmények vonatkozásában vö. még BÓNA 1998. 25-26. p. 89 Szende 2010. 146. p. 90 SZENDE 201 la. 384. p. és uo. 21. j. Mordovin Maximra hivatkozva.
