Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 7. (Budapest, 2012)

Recenziók

HOULBROOK, MATT Queer London: Perils and Pleasures in the Sexual Metropolis, 1918-1957. Chicago-London, 2005. The University of Chicago Press. (Chicago Series on Sexuality, History, and Society) 384 p. A nagyvárosi szubkultúrákat kutató történésznek többnyire komoly forrásproblémák­kal kell megküzdenie. Különösen igaz ez akkor, ha egy olyan, a társadalom erkölcsi megvetésének kitett és rejtőzködésre ítélt szubkultúráról van szó, mint a homoszexuá­lisoké. Ugyanakkor éppen az üldözöttségnek köszönhető, hogy az Angliában egészen 1967-ig illegálisnak minősülő - maga a homoszexualitás ugyan nem volt törvényileg tiltott, annak számos gyakorlata azonban igen -, azonos neműek közötti szexuális kap­csolatokról elsősorban rendőrségi akták révén számos nyom maradt fenn. A modern brit nagyvárosok szexuális kultúráját kutató Matt Houlbrook e források segítségével vizsgálja Queer London című munkájában a homoszexualitás és a modem nagyvárosi kultúra kapcsolatát. A könyv időhatárait két, a kérdés kapcsán megjelent hivatalos jelentéshez köti a szerző. Az első világháború végére Londont a közvélemény és a politika egyaránt bűnös, erkölcstelen városnak bélyegezte, ahol burjánzott a prostitúció és a homoszexu­alitás, s ennek nyomán született meg a homoszexuális „bűncselekményeket”, valamint a prostitúció kérdését vizsgáló különleges bizottság jelentése, amely aztán a két világ­háború közötti időszakban meghatározta a melegekkel szembeni rendőri intézkedések gyakorlatát. A könyv által vizsgált korszak végpontját az ehhez hasonló, a második világháborút követően eluralkodó közhangulat eredményeként 1957-ben publikált, a nyilvánosságban is élénken tárgyalt, ún. Wolfenden-jelentés képezi, amely részben dekriminalizálta a férfiak közötti szexuális kapcsolatokat azzal, hogy a magánterekben történő szexuális aktusok legálissá nyilvánítását javasolta. Ez alapján nem véletlen te­hát, hogy Houlbrook elemzésében éppen a különböző típusú - nyilvános, félnyilvános, privát - városi terek felől közelíti meg a kérdést. A szerző a melegek közösségét tipikusan urbánus kultúrának tekinti, hiszen - mint azt a könyv elején bemutatott, vidékről a brit fővárosba költöző, s a nagyváros hatására szexuális identitást váltó Cyril példája is mutatja - maga a város gyakran meg­határozza, megváltoztatja az egyén szexuális beállítottságát. Ebből következik ugyan­akkor az is, hogy miként maga a modern nagyváros is állandó változásban van, úgy a homoszexualitáshoz kötődő viselkedésminták, megjelenési formák és kulturális gya­korlatok is folyamatos átalakulásban vannak. Az azonos neműek közötti kapcsolatok formáinak időbeli változása mellett Houlbrook az általa vizsgált időszakban megfigyel­hető (homo)szexuális kultúra sokféleségét hangsúlyozza. így az általa nem egysíkúan homoszexuálisnak, hanem az akkori szóhasználattal élve queernek nevezett szubkul­túrán (a továbbiakban mi is ezt a kifejezést fogjuk használni) belül is megfigyelhetők különböző altípusok - amelyek nagymértékben összefüggnek az egyes személyek tár­sadalmi hovatartozásával is. Ennek alapján megkülönböztetendőek a nőiesen öltözkö­URBS. MAGYAR VÁROSTÖRTÉNETI ÉVKÖNYV VII. 2012. 561-564. p.

Next

/
Thumbnails
Contents