Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 7. (Budapest, 2012)
Recenziók
560 Recenziók zett e mozgalomban, amelynek soraiban ezzel párhuzamosan és ennek következtében egy radikalizálódási folyamat ment végbe. A mozgalom kisajátítása, továbbá az, hogy az anarchisták ennek ellenére átmenetileg az egész várost irányításuk alá tudták vonni, szerintem egyszersmind a bevándorlók bizonyos fokú integrációját is mutatja. A barcelonai anarchizmus bázisát ugyan már az egykorú közgondolkodás is a képzetlen, bevándorló munkássággal azonosította, a szerző azonban meggyőzően cáfolja meg azt a másik közkeletű állítást, hogy a barcelonai munkások egységesek lettek volna a polgárháború idején. Oyón szerint addigra a város munkássága két teljesen elkülönült, és elkülönülését a politikai színtéren is leképező részre oszlott. Erre a kettéhasadásra utal a kötet címe is. A nagyon alacsony infrastruktúrájú, a város társadalmába kevéssé beilleszkedett, részben az Óváros túlzsúfolt munkásnegyedeiben, részben a városközponttól távoli külső periférián élő, életkörülményeiben javulást nem érzékelő munkástömegek a radikális anarchista mozgalom tömegbázisává váltak, míg a hagyományos munkásnegyedek helyzetükben folyamatos javulást érzékelő, a városi társadalomba egyre inkább integrálódó lakói egyre kevésbé voltak fogékonyak a radikális megoldásokra. 1937 májusa, az anarchistákkal való fegyveres leszámolás után viszont látszólag helyreállt a barcelonai munkásság egysége, ami az egységes antifasiszta ellenállásban nyilvánult meg, ezért lett volna nehéz a barcelonai munkásság típusainak kvantitatív elemzése nélkül, például csupán narratív források alapján megragadni e törésvonalat. Gerhard Péter
