Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 7. (Budapest, 2012)
Folyamatosság és újjászületés : városfejlődés a felszabaduló hódoltsági területeken - Gyulai Éva: Miskolc 1702–1755. Kamrai igazgatás, megváltakozás és zálogbirtoklás egy mezővárosban a 18. század első felében
522 Folyamatosság és újjászületés lajdonosok beruháztak, s az értékkülönbözetet a kamarának, azaz az államnak meg kellett volna a visszaváltáskor térítenie." A redemptio adminisztrációja - jelesül a megváltás összegének és kamatainak portióra vagy quantumokra való „leosztása” Miskolc telektulajdonosai között - tovább erősítette a feladatot végrehajtó városi vezetés legitimitását, sőt, hatalmát, a város igazgatása ugyanis egyre inkább gazdasági ismeretekkel is rendelkező, tárgyalóképes, a szaktudást magáénak mondó adminisztrációs elitet igényelt. Az a tény, hogy a fizetés minden miskolci lakost érintett, nemest és nemtelent egyaránt, amennyiben bármilyen ingatlana volt, bizonyos tekintetben egyenlősítette a társadalmat, vagyis a redemptióban mindenki a város polgáraként szerepelt, s csak azzal tűnhetett ki, hogy értékes ingatlanokkal, több telekkel és szőlővel bírt. Igaz, a város birtokos nemesi elitje ebből a szempontból is az elsők közé tartozott, így - Tóth Péter kutatásaiból tudjuk, hogy - egy sajátos miskolci korai „virilista elitet” alkotott, s „potior uraimék” - mert ez volt a nevük - a város igazgatásában, a döntések meghozatalában is a legnagyobb súllyal vettek részt.11 12 A kamara, Grassalkovich Antal, a „pénzügyi zseni” igazgatási koncepciójának megfelelően 1755-ben visszavette a város feletti joghatóságot, a fél évszázados szabadság azonban nem múlt el nyomtalanul, előkészítette a város kapi- talizálódásának a kezdeteit, Miskolcot vonzó hellyé tette, erősítette centrumfunkcióját, és a város neve egyre gyakrabban feltűnt a korabeli országismereti és utazási irodalomban.13 Topográfia, városkép Miskolc „protopolgárosodása”, de legalábbis a városiasodás kezdeti lépései mindenképpen a török kort követő évtizedekre tehetők. A város szerkezete alapvetően nem változott, továbbra is meghatározó a középkori jobbágytelkek sorát elválasztó hosszú Piac vagy Fő utca, s továbbra is (egyébként máig) hiányzik a barokk városokban egyre-másra kiépülő főtér. Talán a legfontosabb újdonság, hogy az egykori újvárosi plébániatemplom helyén felépülő minorita zárda és templom valamelyest visszahozta a régi Újváros centrális funkcióját, visszaemelte ezt a városrészt a kültelki státusból.14 11 TÓTH (szerk.) 1986. 12 TÓTH 2000. 13 Gyulai 2004.; Gyulai 2005a. 14 Gyulai 2000b..
