Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 7. (Budapest, 2012)
Folyamatosság és újjászületés : városfejlődés a felszabaduló hódoltsági területeken - Gyulai Éva: Miskolc 1702–1755. Kamrai igazgatás, megváltakozás és zálogbirtoklás egy mezővárosban a 18. század első felében
Gyulai Éva: Miskolc 1702-1755. Kamarai igazgatás, megváltakozás... 523 Nem változott a város utcáin átvezető országút sem, csak a 18. század végén ésszerűsítették, azaz terelték egyenes irányba a Pestről Észak-Borsodba és Gömörbe vezető országutat. Építészetileg a katolikus megújulás, a katolicizmus térhódítása hozta a legfontosabb változást, a barokk plébániatemplom, illetve az elegáns minorita épületkomplexum felépítésével. A plébániatemplom egyébként csak a 19. század második felében kapott tornyokat, a minorita templomot azonban már tornyaival együtt építették fel 1730 körül, igaz, végül a tornyokat csak 1760 körül fejezték be, így ezek lettek a város leglátványosabb építményei, ráadásul az első templomtornyok azt követően, hogy 1544-ben a törökök mindkét plébánia, az óvárosi és újvárosi templom tornyát is ledöntötték.15 Ugyancsak középület, a Bél Mátyás által is említett - Vármegyeháza a harmadik meghatározó épület, amely Miskolc városképének is orientáló tényezője lett. Az emeletes barokk épület szintén 1730 körül épült - addig a városban talán nem is volt emeletes ház -, ráadásul a főtérként is funkcionáló utcarészen, a középkori Mészár utcán, a városházával szemben. A megyeháza egyben börtönt is hozott a városba, a vármegyei közgyűlések, tisztújítások pedig sok előkelő nemest vonzottak.16 A megyeháza, de a minorita kolostor is jelzi, hogy Miskolc a 18. század első felében új központi funkciókat kapott, Borsod vármegye székhelye lett, addig ugyanis mindig máshol tartották a megyei közgyűléseket, s az alispán lakása határozta meg az adminisztráció helyszínét. A kolostor azzal, hogy templomának kriptája a régió katolikus elitjének temetkezőhelye lett, ugyancsak emelte a város presztízsét, iskolája pedig még távolabbról is rekrutálta növendékeit. A város centrum-funkcióinak erősödéséhez vezetett az is, hogy a 17. század végén a miskolci országos vásárok számát egy királyi privilégium a korábbi kettőről négyre emelte, így már minden évszakban volt éves sokadalom. Mindenképpen új városképi elem a görög boltok megjelenése; a török korban még nem voltak állandó üzletek a városban, a miskolciak a piacokon és vásárokon, illetve a helyi céhes mesterek műhelyében szerezték be az iparcikkeket is. A városképben és városias környezetben azonban a valódi változást a kamara építkezései, illetve a helybeli birtokos nemesség házai, palotái jelentik majd, és a 18. század utolsó negyedében felépülő további templomok, a városiasodás felé vezető úton azonban az első, talán legnagyobb lépéseket a 18. század első évtizedeiben tették meg a miskolciak.17 15 Gyulai 20()0b., Gyulai 2010. 16 Gyulai 2000b. 17 GYULAI 2000b.
