Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 7. (Budapest, 2012)
Folyamatosság és újjászületés : városfejlődés a felszabaduló hódoltsági területeken - Gyulai Éva: Miskolc 1702–1755. Kamrai igazgatás, megváltakozás és zálogbirtoklás egy mezővárosban a 18. század első felében
520 Folyamatosság és újjászületés Ugyancsak fontos, és a város birtokjogával szorosan összefüggő változás, hogy a középkor végén még csak zsellérsor, zsellémegyed formájában létező városszéli alapítványi Mindszent-ispotály - amely hosszú hányattatás után a 17. században visszakerült a katolikus egyház tulajdonába és kezelésébe - önálló városrész, majd önálló településrész, enkláve lett Miskolc birtokjogi térképén. Birtokosa a mindenkori tapolcai apát lett, a birtokosok az egri püspökség egyéb főpapjaival és intézményeivel együtt Kassán, illetve Leleszen éltek. A középkori tapolcai apátság birtokai, köztük fontos miskolci ingatlanok, illetve a szintén alapítványi miskolci Mindenszentek-ispotály joghatóságát, birtokait a tapolcai apát stallumában egyesítették. Bár a város népessége református volt, bizonyos ingatlanok, Mindszent zsellémegyede, a malmok, a bormérés katolikus tulajdonoshoz tartozott.7 Az újkor hajnalán: Miskolc a 18. század első felében Társadalom, felekezeti viszonyok A 18. század első felében a 17. század végén 4000 főre becsült lakosságszám megduplázódott, bár Miskolc valódi demográfiai „robbanása” a 18. század második felében következett be. Egyébként nemcsak ebben, hanem számos más jelenségben is, úgy tűnik, a török kort követő fél évszázad egyfajta előkészítése az újkori fejlődésnek, Miskolc korai polgárosodásának, a város központi funkciói, városiasodása látható kiteljesedésének.8 A demográfiai változásnál sokkal lényegesebb a lakosság jogállásának kérdése, illetve a felekezet szerinti megoszlásában beállt változások. A református egyöntetűség és kizárólagosság után szinte a török uralom végének másnapján megjelenik a katolikus térítés, nem kis részben azért, mert az ország átrendeződésének részeként a király, illetve a kamara a zálogbirtokosoktól visszavette a diósgyőri uradalmat, igaz, nem könnyen, hiszen a birtokos családok ragaszkodtak tulajdonukhoz. Miskolcon már az 1600-as évek legvégén plébános működött, majd a tapolcai apát Mindszent nevű városrészében megalakult a plébánia, és elkezdték Miskolc 150 év után első katolikus templomának építését (az avasi középkori templom ugyanis megmarad a református többségnél). A város lakosságának még a 18. század közepén is 15, legfeljebb 20%-a katolikus, de a rekatolizáció az állam, egyben a város földesura, a kamara támogatásával gyorsan haladt előre, az elitet az ura7 Gyulai 1998b. 8 Faragó 2000.
