Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 7. (Budapest, 2012)
Folyamatosság és újjászületés : városfejlődés a felszabaduló hódoltsági területeken - Gyulai Éva: Miskolc 1702–1755. Kamrai igazgatás, megváltakozás és zálogbirtoklás egy mezővárosban a 18. század első felében
Gyulai Éva: Miskolc 1702-1755. Kamarai igazgatás, megváltakozás... 519 mátus birtokosok, főnemesség soraiból kerültek ki. Iskolája is református volt, a pataki kollégium vonzáskörzetében. A város jogállása, igazgatása Miskolc lakosainak egyre szabadabb jogállása, illetve az a tény, hogy a török korban a diósgyőri uradalom, s így Miskolc mezőváros sem egységes igazgatású uradalom keretében működött , hanem zálogbirtokosoknak a 17. század végére igencsak szövevényes joghatósága és az irányítása alatt állt, felerősítette a város önigazgatását. A városi hatalom erősödéséhez a török uralom és adózás szintén hozzájárult, hiszen a török adót summásan fizette a lakosság, reparciálása, azaz a városra kirótt összeg adófakultás szerinti kiosztása a városban ingatlannal rendelkezők között a város feladata volt. A városigazgatás szerepének növekedése az állandó háborús viszonyoknak is betudható, a város védelme, a fegyveres - hol török, hol hajdú - csapatok elleni fellépés, a város palánkkal való körülkerítése felértékelte a főbíró és a tanács tevékenységét, amely egyébként a református egyház igazgatásával sok szempontból összefonódott, így a két igazgatás egymást erősítette.5 Ennek az egyébként már a középkor végén is több privilégiumban testet öltött mezővárosi hatalomnak a jelképe lehet, hogy a város, pallosjogával élve 1698-ban saját föbíráját fejeztette le a piacon, a 16. század vége óta létező városháza közelében. Topográfia A város topográfiai változásai hűen tükrözték a török kor megváltozott viszonyait, a középkorban kétközpontúvá vált város óvárosának (Omiskolc) és újvárosának különállása a török korban megszűnt. Az újvárosi plébániát az 1544-es török pusztítás után újjá sem építették, az avasi templom ledöntött gótikus tornya helyett azonban 1556-ban a város saját erőből új, reneszánsz ízlésű, masz- szív, erődszerü harangtornyot emelt a templom mellé. Ez a templom maradt az egyedüli egyházi intézmény a 18. század elejéig. A város egyébként napjainkig megőrizte középkori intravillanum-rendszerét, ezért a török korban sem lett igazán városias jellegű település, így például emeletes épülete sem volt.6 5 A városigazgatásról bővebben: TÓTH 2000. 6 Gyulai 2011.; gyulai 2000b.
