Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 7. (Budapest, 2012)
Folyamatosság és újjászületés : városfejlődés a felszabaduló hódoltsági területeken - Gőzsy Zoltán: Szigetvár mezőváros funkcionális változásai 1687 és 1749 között
Gőzsy Zoltán: Szigetvár mezőváros funkcionális változásai 1687 és 1749 között 507 Közigazgatási funkciók A Rákóczi-szabadságharc a vármegyei tisztikar működésében is erősen éreztette hatását. A források tanúsága szerint a század első évtizedében alig tartózkodtak vármegyei tisztviselők Somogy területén, a harcok idején ugyanis elhagyták a megyét („ ...hogy mivel ezen nemes vármegyének semmi gondviselője nincsen” - tájékoztatta a közgyűlést az 1710-es állapotokról Madarász László alispán).14 Ennek következtében a megyei igazgatási szervezet működése majdnem teljesen szünetelt. Szinte kizárólag Madarász László jegyző (majd alispán) és a hozzá köthető adminisztráció tevékenykedett Szigetváron, ami az egyetlen hely volt a megyében, ahol garantálni lehetett az apparátus biztonságát és nyugodt munkáját. A székhely kiválasztásában az is közrejátszott, hogy 1710 májusától Madarász Baranya vármegye alispáni tisztségét is betöltötte, somogyi és baranyai tevékenységéhez pedig kézenfekvő logisztikai állomásnak tűnt a majdnem a két megye határán fekvő mezőváros. A fent vázoltak értelmében nem meglepő, hogy a Rákóczi szabadságharc végén újjáalakuló vármegyében Szigetvár számított a tényleges központnak, annak ellenére, hogy a megye szélén, annak keleti határán feküdt. A hódoltság után Somogy tisztikara az első önálló megyegyűlést (1710. május 11-én) Szigetváron tartotta,15 majd az ezt követő három congregatiót hasonlóképp.16 A város vezető szerepét mutatja többek között az is, hogy a hódoltság után, amikor még tisztázatlanok voltak a mértékegységek, az 1713. október 16-17-i vármegyei részgyűlés azt a statútumot adta ki, hogy a kádárok olyan mérőket készítsenek, amelyek Szigetváron használatosak, és a jövőben csak ezeket használhatta minden település a kereskedelemben.17 Egyházi igazgatás A központi funkciók egyházi vonatkozásban is jelentkeztek. A szerbek hangsúlyos jelenlétét bizonyítja számunkra, hogy a 17. század végén és a 18. század első évtizedeiben szigeti püspöknek nevezték a Dél-Dunántúlon illetékes 14 SML IV. 1.x. Vegyes iratok (Miscellanea). 129. csomó. 15 Somogy vármegye közgyűléseiről: KANYAR 1986. 87- 111. p.; TÓTH 1990 15-66. p. 16 1710. július 14.; 1710. augusztus 5-6.; 1710. augusztus 14. TÓTH 1990. 18-21. p. 17 SML, Jkv. 1658-1728. 251-252. A török hódoltság után külön státusa volt Sziget városának és a várnak. A város Nagy Sziget (Magnum Szigeth, Gröss Siget) néven külön birtokot alkotott a település környékén lévő földterülettel együtt, a várban pedig katonaság állomásozott. GŐZSY 2006. 148. p.
