Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 7. (Budapest, 2012)
Folyamatosság és újjászületés : városfejlődés a felszabaduló hódoltsági területeken - Szirtes Zsófia: "Ipsum populi eligant, qui melius videbitur expedire". Szász János szebeni királybíró választásának várospolitikai kérdései
Szirtes Zsófia: „Ipsum populi eligant, qui melius videbitur expedire.” 491 De a szebeni királybíró igazságszolgáltatásban betöltött szerepét a szebeni provinciához tartozó Szászváros is pontosítja: hangsúlyozza, hogy a többi székből Szebenbe fellebbezett perekben nem csupán a szebeni szenátus vagy a királybíró, hanem az egész Universitas, azaz a hétbírák és az Universitas többi küldöttje is illetékes.94 Az ugyancsak a hét székhez tartozó Nagysink szék - az elkülönülőkkel szemben - kinyilvánítja, hogy e két hivatal jurisdictiója ellen nincs semmiféle kifogása.95 Az utolsó kérdésben nyilvánvalóvá válik, hogy a Gubernium beavatkozását a szász székek korántsem értékelték egységesen. Szászváros úgy vélekedett, hogy a szebeni királybírói méltóságot úgy kellene betölteni, ahogy eddig (tehát a Százak Tanácsa válasszon). Kérte, hogy a Gubernium ne sértse meg a szászok korábbi szabadságait és őrizze meg a szebeni királybíró és polgármester eddigi jogkörét. Nagysink szék sem akart változtatni az addig bevett gyakorlaton: „a közönséges Uniót ne engedgye Nagyságtok Kegyelmeteknek a regi hatart az az a mi privilegiuminkat szokasinkat s rendtartassinkat bomlani s bontagatni.”96 Brassó ezzel szemben nem a Guberniumra neheztelt: azt kívánta, hogy minden szász város elégedjen meg a saját szabadságával, „a más búzájába sarlóját ne vágja”, és a század elején elnyert hatáskörében maradjon meg.97 A medgyesiek a negyedik kérdésre válaszolva szabadságaik és szokásjoguk megerősítését kérték, valamint azt, hogy ugyanolyan szabadságuk lehessen, mint a szebenieknek.98 A Gubernium 1698. évi körkérdésének kiértékelésekor meg kell jegyeznünk, hogy a szebeni főtisztek joghatóságával kapcsolatos diskurzus korántsem zárult le. A Gubernium 1700. szeptember 11-i felségelőterjesztésében a különféle országos panaszok mellett a szebeni királybírói méltóság korábban nem szokásos és a privilégiumoknak ellentmondó jogköri leírására - feltételezhetően szebeni statútumokra, illetve a Szász Universitas 1698. május 15-i nyilatkozatára - hivatkozik.99 A 18. század végén, 1782-ben Johann Cloos von Cronenthal szász ispán foglalkozott a kérdéssel a Szász Universitas által számára kidolgozott utasítás-terv körüli vitában. Az 1698. május 15-i nyilatkozattal kapcsolatos ségre törekvése felfuvalkodottságot s uraságra vágyást rejt magában, a mely az Egyetemnek, a városoknak, sőt a szász föld egész területének hátrányára van.” 94 Szászvárosszék opiniója, 1698. július 24. MOL F 46 1699/318.; JAKAB 1876. 36-37. p. 95 Nagysink szék opiniója, 1698. augusztus 8. MOL F 46 1699/318. 96 Szászvárosszék opiniója, 1698. július 24. Uo.; Nagysink szék opiniója, 1698. augusztus 8. Uo. 97 JAKAB 1876.; Brassó opiniója, 1698. augusztus 1. Uo. 98 Medgyes opiniója, 1698. augusztus 6. Uo. 99 „Judicatus Regii Cibiniensis circumscriptio ante non solita, et privilegiis praejudiciosa.” A Gubernium felségelőterjesztése, 1700. szeptember 11. (6. pont) MOL F 43 111. 53-56. p.
