Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 7. (Budapest, 2012)
Folyamatosság és újjászületés : városfejlődés a felszabaduló hódoltsági területeken - Géra Eleonóra: Iparosok társadalmi helyzetének alakulása az újratelepült Budán. Az iparosok képviseleti szerve, a Külső Tanács
GÉRA ELEONÓRA IPAROSOK TÁRSADALMI HELYZETÉNEK ALAKULÁSA AZ ÚJRATELEPÜLT BUDÁN. AZ IPAROSOK KÉPVISELETI SZERVE, A KÜLSŐ TANÁCS A 17-18. század fordulója több szempontból is sorsdöntő változást hozott a töröktől visszafoglalt, majd romjaiból feltámasztott egykori magyar főváros életében. A Rákóczi-szabadságharc kitörésével véget ért a 17. század utolsó évtizedére jellemző gazdasági virágzás, mely rövid időre a lehetőségek földjévé varázsolta az újratelepített várost, ahol az élelmes szerencsevadászok pillanatok alatt nagy vagyonra tehettek szert.1 Különösen a kellő üzleti érzékkel megáldott, ágrólszakadt birodalmi nemesekre várt ígéretes jövő. Az elsősorban Buda ostromáról írt, egész Európában terjesztett hadi tudósítások, beszámolók - nem minden célzatosság nélkül - a szépséges új föld kínálta lehetőségeket sem hallgatták el az érdeklődők elől. A Habsburgok propagandagépezetének eme termékei egyértelműen a müveit, írni-olvasni tudó réteget ösztönözték cselekvésre, vagyis magyar földre vándorlásra.2 A „szedett-vedett” jellegű, folyamatosan formálódó városi társadalmat nemcsak vallási-kulturális sokszínűség, hanem szélsőséges vagyoni különbségek is jellemezték.3 Lényegében a lakosság és a város anyagi megerősödése tette lehetővé, hogy az időközben kialakult vezetőréteg kilépjen a település újra benépesítéséért felelős kamarai szerv, akkoriban a Budai Kamarai Adminisztráció árnyékából és kezdeményezze középkori kiváltságainak elismerését.4 A szabad királyi rangemelés megszerzéséhez szükséges lobbitevékenységet ugyanis üres kasszából nem lehetett volna megvalósítani. A kiváltságok ügyét jelentősen előmozdította, hogy a spanyol örökösödési háborúban érdekelt I. Lipót a Rákóczi-szabadságharc kitörésének hajnalán ezzel a gesztussal igyekezett biztosítani a város hűségét. Az Udvari Kamara helyi szerveinek bábáskodása mellett újjászületett város végül 1705-ben, az első szabad magisztrátusválasztással indulhatott el ténylegesen az önálló élet rögös útján. 1 Buda 17. század végi gazdasági viszonyaival kapcsolatban lásd a kötetben KENYERES ISTVÁN Buda gazdálkodása a török alóli felszabadulástól a Rákóczi-szabadságharc végéig című tanulmányát. 2 Erre vonatkozóan ld. a kötetben G. ETÉNYI NÓRA Gazdasági és államelméleti szempontok a 17. századi német nyelvű magyar vonatkozású városleírásokban című tanulmányát. 3 Ld. GÉRA 201 la. 137-152. p. 4 Kenyeres 2006. URBS. MAGYAR VÁROSTÖRTÉNETI ÉVKÖNYV VII. 2012. 401-424. p.
