Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 7. (Budapest, 2012)
Folyamatosság és újjászületés : városfejlődés a felszabaduló hódoltsági területeken - Géra Eleonóra: Iparosok társadalmi helyzetének alakulása az újratelepült Budán. Az iparosok képviseleti szerve, a Külső Tanács
402 Folyamatosság és újjászületés A magisztrátus Az 1703. évi kiváltságlevélben biztosított jogkörökben döntési jogosultsággal az önálló önkormányzatiság hajnalán kizárólag a tanács rendelkezett. A különböző városi hivatalok képviselői csupán véleményt nyilváníthattak, illetve végrehajtották a tanácsi határozatokban foglaltakat. Az ilyen módon a joghatósága alá sorolt lakosság korlátlan urává lett Belső Tanács irányítása a gazdag német kereskedők kezébe került, közösségük egy-egy korábbi császári hivatalnokkal, valamint a korabeli vállalkozó-értelmiség képviselőivel, a fürdősökkel és patikusokkal egészült ki. Az igazsághoz tartozik, hogy az említett utóbbi két csoport tagjai tanácsossá kinevezésük idején rendszerint már maguk is valamilyen kereskedelmi tevékenységet folytattak.5 A Budára került szerencséskezü vállalkozóréteg jellegzetes képviselőinek tekinthetjük a Sauttermeister fivéreket, vagy a tanult mestersége szerint fehérpék Tobias von Krempelt. A birodalmi nemesi rangra emelt, de szerény körülmények között Krembsmünsterben élő Sauttermeister család a 17. század derekán emelkedett ki az átlagpolgárok sorából. Az 1697-ben Friedrich Sauttermeister szülővárosában járt budai küldöttség egyik tagja csodálkozva mutogatta társainak az akkor városi kamarási tisztséget viselő Sauttermeister apjának házát, majd így szólt: „szegényen kezdte az öreg, és ennyit lopott össze. "A kezdeti időkben a három fivér, Friedrich, Franz Joseph és Wolf Augustin közösen nyitotta meg üzleti vállalkozását Bécsben. Friedrich szorgalmazta tevékenységük kiterjesztését a visszafoglalt magyar fővárosba, s elsőként ő képviselte helyben a családi érdekeket. Számításait olyannyira megtalálta Budán, hogy a császárvárosban teljesen felhagyott az üzleteléssel. Friedrich-hel közel azonos időben érkezett Budára Wolf Augustin és családja, de ők három budai házukat és telkeiket hátrahagyva ismeretlen okból visszatelepültek Bécsbe. A 18. század első felében egyébként Friedrich Sauttermeister ült leghosszabb ideig (1698-1701, 1702, 1705-1710, 1723-1725) a polgár- mesteri székben. 1694-ben került be a tanácsba, s kereskedelmi kapcsolatainak köszönhetően rögtön megbízták a főkamarási feladatok ellátásával, később, 1710-1719-ben bíróként működött. Öt fia közül Joseph Emanuel apjához hasonló városi karriert futott be, néhány év megszakítással (1751-1755) 1741- től egészen 1768-ig töltötte be a polgármesteri tisztséget. Ilyen formán nem túlzás kijelenteni, hogy a budai városvezetést a 18. század nagyobb részében 5 A kamarai alkalmazott, majd városi vámszedő Franz Kokall (megh. 1712), vagy a Savoyai- ezred provisora, Franz Wenzel Banovsky von Banov (megh. 1723) például építőanyagok kereskedelmével foglalkozott, utóbbi azonban fogadót is üzemeltetett a Várban. BFL IV. 1002.y. 1. Nr. 95., Nr. 1085.; 1002.UU. A Nr. 128.
