Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 7. (Budapest, 2012)
Folyamatosság és újjászületés : városfejlődés a felszabaduló hódoltsági területeken - Siptár Dániel: A szerzetesség első megtelepedési hulláma a töröktől visszafoglalt dunántúli városokban
Siptár Dániel: A szerzetesség első megtelepedési hulláma... 351 A városon belüli telkek esetében a rend sikerrel járhatott régi épülete, telke visszaszerzésében (pl. a pesti és pécsi ferencesek),53 bár ekkor is előfordult, hogy azokat más rend ingatlanaival, vagy egyéb egyházi épületekkel tévesztették össze. így történt a budai karmeliták esetében, akik 1692-ben az egy évvel korábban kapott telek helyett újat igényeltek a Várban. Erről vélték ugyanis úgy, hogy a középkorban a rendjük tulajdonát képezte, valójában azonban az egykori ferences templom és kolostor állt ott.54 Az is előfordult, hogy egy rend meg tudta volna szerezni az egykori telkét, az épület elpusztulása miatt mégsem látta értelmét, és új helyre költözött (pl. a székesfehérvári ferencesek).55 A régi hely visszaszerzésének másik nehézsége a hely megtalálásán túl az volt, hogy az épületek, birtokok a próbálkozás idején valaki más tulajdonában voltak. Ez a tényező a visszafoglalás éveit tekintve nem tűnik problematikusnak, mivel a tulajdonviszonyok felborulása és a kamara szabad birtokkezelése könnyen juttatta a korábbi tulajdonosáétól eltérő kézbe az egyes ingatlanokat. Székesfehérváron például Vanossy Lőrinc harmincados, a Budai Kamarai Adminisztráció megbízottja a ferencesek számára először a préposti lakást jelölte ki lakhelyül, két évvel később azonban, amikor a prépost okmányokkal igazolta tulajdonjogát, három kisajátított polgárházat adott nekik helyette.56 A másik említett esetben, a városon kívüli területek visszaszerzésénél viszont biztosabb sikert hozott a konkrét telek, birtok, épület visszaigénylése helyett azok egykori birtoklása jogán másik területet szerezni. A pálosok pesti letelepedésének viszonylag ismert példája57 éppen ezt a stratégiát tárja elénk. Ezen túlmenően egyéb vonatkozásban is jól mutatja egy szerzetesrend vissza- települési kísérletének forgatókönyvét. Ennek most csak leglényegesebb pontjait érintem. A pálos rend már Buda ostroma alatt megkísérelte visszaszerezni Buda-kömyéki monostorait. Ennek során két irányban próbálkozott. A rendfőnök az uralkodóhoz benyújtott kérvények, rangos pártfogók szerzése és egy közvetlenül az uralkodó környezetében tevékenykedő ágens megbízása révén a visszaszerzés jogi részét igyekezett biztosítani. Emellett kiküldött rendtagok - természetesen már a visszafoglalás után - körutat tettek a helyszínen az illető 53 SZABÓ 1959. 8. p.; SIPTÁR 2009a. 163-164. p. 54 Ugyanezt a telket Putanich Márton János, a budai Szent Zsigmondról nevezett préposti cím viselője is összetévesztette egy másik egyházi intézmény, saját prépostsága területével, amiért egészen 1715-ig perelte. Végül kiderült, hogy a prépostság temploma a közelben, de máshol állt. TlLLE 1928. 385-390. p.; MÁTÉFFY 1996. 30., 86. p. 55 BÖLCSKEY 1930. 8. p.; TAK.ÁCS-PFEIFFER 2001.91. p. 56 Uo. 57 Történetét sok helyen megírták: VlGLÁS 1909.; SALY 1926. 32-33. p.; KISBÁN 1936.; KISBÁN 1938. 289-294. p. Emellett forrásanyaga is megjelent, amely alapján a fenti tanulmányok bizonyos adatai pontosíthatók: GYÉRESSY-HERVAY 1976. 212-216. p.
