Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 7. (Budapest, 2012)
Folyamatosság és újjászületés : városfejlődés a felszabaduló hódoltsági területeken - Siptár Dániel: A szerzetesség első megtelepedési hulláma a töröktől visszafoglalt dunántúli városokban
Siptár Dániel: A szerzetesség első megtelepedési hulláma... 349 uralkodó és a római rendi vezetés elé kerülve végül egészen 1700-ig elhúzódott. Végeredményeként a nyugat-magyarországi mariánus és kelet-magyarországi szalvatoriánus tartományok határa a Szakolca - Nyitra - Vác vonal és a Duna lett (leszámítva a szintén mariánus pesti kolostort), a ladiszlaiták a Dráva és a Száva közének a Verőce-Gradiska vonaltól nyugatra lévő részén, valamint a volt pécsi őrség területén, azaz a Dél-Dunántúlon működhettek, míg a bosnyák ferencesek a Száván túli térség mellett ugyanettől a vonaltól keletre és a Duna mentén Budáig meglévő házaikban.42 A befogadó közeg tényezői között nemigen szükséges számolnunk a lakosság különböző anyanyelvű vagy felekezetű csoportjainak szerepével sem. Maga a lakosság, akárcsak annak elitje, szintén átalakuláson ment keresztül, jól szervezett nyelvi vagy felekezeti csoportokkal eleve nem találkozunk. Ezen túlmenően az anyanyelvi kérdések terén általában nem is mutatkozott probléma, hiszen az egyes rendek a helyi lakosság különböző nyelvi csoportjainak megfelelően küldtek ki rendtagokat.43 Előfordult, hogy a kizárólag az egyik helyi etnikum pasztorálására berendezkedett szerzetesi közösség az adott nemzetiség tagjainak távozása miatt kényszerült feladni nem sokkal korábban alapított intézményét. Ez az általam vizsgált esetekben a császári csapatok kivonása esetén történt meg leggyakrabban (pl. kanizsai jezsuiták, simontornyai bosnyák ferencesek).44 Ami pedig a felekezeteket illeti, a katolikus császár és király csapatai árnyékában az esetleg megmaradt,45 viszonylag erős protestáns közösségek sem voltak olyan erő birtokában, amellyel érvényesíthették volna akaratukat a szerzetesrendek térnyerésével szemben. A kifejezetten vegyes felekezeti ösz- szetételű Pécsett például senki sem emelt szót a domonkosok javára történt telekkijelölések ellen, senki sem tiltakozott a megyei közgyűlésen a jezsuiták birtokba iktatásakor. Ugyanitt hamarosan sor került a nem katolikus lakosság kiutasítására a városból, valamint a görögkeletiek ideiglenes uniójára.46 Biztosra vehetjük ugyan, hogy a helyi lakosság és elitje a maga érdekei szerint határo42 Az ügyre legújabban a régebbi irodalom feltüntetésével Id. SIPTÁR megj. e. 43 Pl. az 1689-ben alakult szigetvári jezsuita missziót 1710-es megszűnéséig folyamatosan két atya alkotta, egy német és egy horvát szónok, egyikük 1697-ig a magyar szónoki tisztséget is betöltötte. Nevük alapján nemzetiségüket tekintve is németek és horvátok voltak. SIPTÁR 2012a. 201-202. p. 44 SIPTÁR 2010b. 72-73. p.; Siptár 2009a. 177-178. p. 45 Budáról és Pestről a protestánsoknak a visszafoglalás után távozniuk kellett, és a továbbiakban sem szerezhettek polgárjogot és házat. Letelepedésük feltétele az áttérés volt. NAGY 1966. 35-36. p.; MADZSAR 1925. 31. p.; GRESZL 2005. 32-33. p. 46 NÉMETH 1903. 2., 5. p.; GALAMBOS 1942. 40M1. p.; CSER PALKOVITS 1940. 175-176. p.; A pécsi Belvárosi Templom 12. p.
