Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 7. (Budapest, 2012)
Folyamatosság és újjászületés : városfejlődés a felszabaduló hódoltsági területeken - G. Etényi Nóra: Gazdasági és államelméleti szempontok a 17. századi német nyelvű magyar vonatkozású városleírásokban
326 Folyamatosság és újjászületés fel kell számolni egy itt szerveződő konspirációt akár vallatással is, ezért judicium delegátum alakult. A szerző az érkezett jelentések alapján kiemelte Zimmermann Zsigmond, a Thököly tanácsadójaként bemutatott Keczer András, Rauscher Gáspár és Baron Ferenc szerepét, akik a vád szerint a török segítségre támaszkodó, visszatérésre készülő Thökölyvel tartották a kapcsolatot.84 A Staats-Registratur Kassa, Eperjes és Bártfa gazdasági adottságát, politikai jelentőségét és felekezeti viszonyait is számba vette. Bártfának szép templomát, jó iskoláját és nyomdáját is kiemelte. Az 1686 óta folyamatosan blokád alatt tartott Munkács jelentőségére kevés érdemi ismeret vonatkozott.85 Bár az ország új berendezkedésével kapcsolatos elképzelésekről,86 az érdemi politikai döntésekről nem írt ez a kissé száraz, s nem mindig lényeglátó „hivatali krónika”, forrásértékét mégis növeli, hogy az államérdeket szem előtt tartva rögzítette a változásokat.87 A visszafoglaló háború időszakában megjelenő nyomtatott városleírások az alapvetően átalakuló politikai, gazdasági viszonyok között adtak képet az adott város török kor előtti szerepéről, egy aktuális „inventárt” a korabeli állapotokról és egy modernebb „statisztikai” szempontrendszer szerinti összegzést a természeti adottságokat, úthálózatot, népességet, felekezeti viszonyokat, gazdasági hasznosságot és hasznosíthatóságot is gondosan felmérve. A sokszor kisméretű, könnyen zsebre vagy utazó ládába tehető magyar vonatkozású ország- és városleírások a birodalmi segélyhadakkal útnak induló katonák és tisztek tájékozódását is segíthették. A városi polgárságnak készült német nyelvű magyar vonatkozású nyomtatványok esetében érdemes felvetni, hogy a 17. század végén, 18. század elején hatottak-e a betelepülési és betelepítési mozgalomra, adtak-e indíttatást ulmi, nürnbergi, augsburgi, regensburgi városi polgároknak, hogy a töröktől visszafoglalt városokba települjenek. A török idők után újjászülető Buda és Pest új polgárai között sokan érkeztek az örökös tartományokból, délnémet és bajor területekről, Regensburgból, Nürn- bergből, Münchenből.88 Az elsők között Budára betelepülő állami hivatalnokok és katonák, tisztek majd kereskedők között nagyobb számban találhatunk értelmiségi réteghez tartozókat,89 illetve olyan foglalkozásúakat (városi szakértelmiség, építőiparral kapcsolatos foglalkozások), akiknek identitásához nemcsak 84 LlDL 1688. 15., 16., 24. p. 85 LlDL 1688. 125., 148., 152. p. 86 Varga J. 1997.; Kalmár-Varga j. 2010. 87 R. VÁRKONYI 1987.; R. VÁRKONY1 1989. 12. p. 88 DÜMMERT 1968. 58-59. p.; FALLENBÜCHL 1963. 239-287. p. Köszönöm Kenyeres Istvánnak, hogy felhívta a kötetre a figyelmemet. 89 GÉRA 2011. 137-152. p.
