Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 7. (Budapest, 2012)
Folyamatosság és újjászületés : városfejlődés a felszabaduló hódoltsági területeken - G. Etényi Nóra: Gazdasági és államelméleti szempontok a 17. századi német nyelvű magyar vonatkozású városleírásokban
G. Etényi Nóra: Gazdasági és államelméleti szempontok... 327 az írni és olvasni tudás, hanem a világ hírei iránti nyitottság is hozzá tartozott.90 A növekvő lélekszámú, egyre jelentősebb politikai, gazdasági mozgástérrel rendelkező Buda és Pest az új lehetőségek városaként vonzotta a vállalkozó-értelmiségieket.91 A török idők után letelepedő városi polgárok, korábbi katonák, tisztek, újonnan érkező tisztviselők, jogászok, kereskedők, orvosok, iparosok potenciális olvasói lehettek a magyar vonatkozású német nyomtatványoknak. A 17. század végi és 18. század eleji Pest-Budán fennmaradt végrendeletek könyvtárjegyzékei bizonyítják a földrajzi ismeretek iránti növekvő igényt, az európai városleírások ismeretét, s a kifejezetten kézikönyvként forgatható útleírások használatát. A könyvcímek rövid leírása miatt a kötetek, valamint a művek kiadási éve nem azonosítható egyértelműen, de tematikájuk a cím alapján is kirajzolódik. Bartholomaeus Becker a felszabadító hadműveletek után itt maradt német sebész, tábori felcser 1694-es jegyzéke nemcsak hadi vonatkozású jogi műveket, hanem híres európai városok leírásait és kézikönyvként forgatható útikönyvet is tartalmazott. Joseph Frech sörfőző 1706-os rövid könyvjegyzékében Martin Zeiller útikönyve és valószínűleg Révay Péter Magyar Koronát bemutató müve is megtalálható volt. Johann Sebastian Dillmann szenátor 1756-ból származó leltárában a korabeli világtörténet mellett a kor divatos európai politikai ismereteit havonta összegző Europäische Fama című sorozat is felbukkant. Gyűjteményébe a 17. század végén népszerű Eberhard Happel oszmán világot és a hódoltság időszakának raritásait ismertető Neu eröffnete Schazkammer című nagysikerű kötete és egy a magyarországi török háborúk történetét összegző krónika is bekerült. Johann Kilian von Freydenberg ügyvéd 1725-ös leltárában a Német-római Birodalom politikai eseményeit ismertető 1684-es Staats Mercurius szerepelt 1684-ből, de egy Belgrád ostromát ismertető hadi jelentés is. Nemcsak a korabeli aktuális hivatalos jelentések kerültek be a budai ügyvéd sokféle nyomtatványtípust felölelő gyűjteményébe, hanem az 1671-ben Nádasdy Ferenc országbíró kivégzéséről Bécsben és Nürnberg- ben közzétett hivatalos kiadvány is. Nicolaus Georgius Kiechel városi jegyző 1694-ig gyűjtötte a regensburgi birodalmi gyűlésre és az Oszmán Birodalomra vonatkozó államelméleti kiadványokat.92 A 18. század elejéről fennmaradt budai könyvjegyzékek is bizonyítják a politikai irodalom, az állam hatékony működését vizsgáló müvek és az aktuális politikai változásokat ismertető hallei, lipcsei havilapok, sőt, német fordításban angol újságok figyelemmel kísérését. A Magyar Királyság városait bemutató nyomtatott művek betelepítési és betelepülési mozgalomra tett hatását érdemes figyelembe venni, még akkor is, 90 HOLL 1963. 289-327. p. 91 KENYERES 2006. 159-201. p.; GÉRA 2011. 139. p. 92 HOLL 1963. 291-297., 303-304., 306-307. p.
