Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 7. (Budapest, 2012)
Folyamatosság és újjászületés : városfejlődés a felszabaduló hódoltsági területeken - G. Etényi Nóra: Gazdasági és államelméleti szempontok a 17. századi német nyelvű magyar vonatkozású városleírásokban
324 Folyamatosság és újjászületés „notarius publicus” kronologikus sorrendben lajstromba vette és kivonatolta a magyar és bécsi hadi és politikai híreket. A kötet nyitómetszete egy hivatali szobába enged bepillantást, ahol négy hivatalnok, köztük egy szakállas magyar nemes, velencei, bécsi és török aktákra mutatva érzékelteti, hogy a hivatali apparátusnak milyen területeken kell maximálisan teljesítenie. A sajátos hivatali diárium napra pontosan rögzítette az adott hónap fontos eseményeit, elsősorban az udvari élet ünnepségeire és ceremóniáira koncentrálva. Az országgyűlés időszakát megelőzően, az egész évet tekintve feltűnően kevés, a magyar főnemesekre vonatkozó értesülés került a diáriumba. Esterházy Pál nádort említette többször, Koháry István nevét Eger, míg Batthány Adám katonai szerepét Székesfehérvár blokádja kapcsán jegyezte fel a szerző. A zágrábi szabor szervezésekor Erdődy György horvát bán politikai tevékenységét emelte ki, a pozsonyi országgyűlés előkészítésekor pedig a Pálffy János Károly vezette katonaság szerepét.77 A szerző nem segített az olvasónak eligazodni a hatalmas mennyiségű és heterogén értékű információ között, a protokolláris felsorolásból mégis érdemi értesülésekhez lehetett hozzájutni. A magyarországi városokról sok értékes információ került be a hivatali diáriumba. Budáról a katonai vonatkozású értesülések mellett október 25-én azt is feljegyezte, hogy a budai polgárok gyűlést tartottak a koronázási küldöttség megválasztása érdekében, s a polgármester-választásra is utalt.78 A korszakváltást jelzi, hogy török asszonyok és gyermekek megkeresztelése is fontos udvari eseménynek számított, Budán tartott miséről is beszámolt. A török elleni hadszíntér fordulataira is mindig kitértek a feljegyzések, a blokád alá fogott Székesfehérvárról és Egerről érkező rövid híreket az év folyamán többször is rögzítette, sokszor a budai parancsnok, Beck generális jelentéseire hivatkozva. Rendszeresen beillesztett rövid, lényeglátó leírást a töröktől visszafoglalt várakról, városokról, az adott hely politikai és gazdasági jelentőségéről, török kézre kerülésének körülményeiről, időpontjáról. Amikor Kollonitsch kardinális hajón Győrbe utazott misét celebrálni, akkor Győr városát és várát is bemutatta. A párkányi átkelő és az ottani csaták történetét vázoló rövid eszmefuttatás után kitért arra, hogy az 1683. évi csatáról a Wienerischen Mercurio című nyomtatványban olvashatnak részletesebben. Carl Dietrichstein az Eszékről október 5-én Siklós bevételéről tudósító jelentés kapcsán az eszéki átkelő jelentőségének megértéséhez Georg Krekwitz79 s Ortelius művét ajánlotta, bár leírásaiból is kitűnik, hogy a Magyar Királyságról készült más, jelentős kortárs országleírásokat használt. A velencei gályák török elleni győzelmeit is megörökítette. Lepanto, Patrass, Korintosz visszafoglalásának 77 LIDL 1688. 12. 118. 128. p. 78 LIDL 1688. 139-141. p. 79 Krekwitz 1685., 1686.
