Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 7. (Budapest, 2012)
Folyamatosság és újjászületés : városfejlődés a felszabaduló hódoltsági területeken - G. Etényi Nóra: Gazdasági és államelméleti szempontok a 17. századi német nyelvű magyar vonatkozású városleírásokban
G. Etényi Nóra: Gazdasági és államelméleti szempontok... 323 Magyarországi városok egy császári hivatalnok összegzésében A visszafoglaló háború intenzív politikai kommunikációjában a magyar városokat bemutató nyomtatványok is újfajta jelentőséget kaptak. A török kiűzésében meghatározó fordulatot hozó hadi siker, Buda visszafoglalását követően a császári udvar hivatalnok rétege is aktívan bekapcsolódott a magyar városokat bemutató összegzések közzétételébe. Az Ortelius mű újabb kiegészítését is elkészítő császári hivatalnok, Constantin Feige Bées és Buda városának szórakoztató fiktív párbeszédében elemezte a császárváros és a Magyar Királyság korábbi királyi székhelye politikai viszonyát, közérthetően elmagyarázva a császári udvar új politikai törekvéseit.73 A császári udvar számára fontos katonai és politikai sikereket hozó 1687. évet követően tovább növekedett a Bécshez köthető, a Magyar Királyságot bemutató kiadványok száma.74 75 A korszak egyik legfontosabb feladata az ország feltérképezése gazdasági és politikai viszonyok tekintetében is. Egy 1688-ban megjelent, a Magyar Királyság városait bemutató kisméretű, ám majd ezer oldalas kiadvány címlapjára egy kis térkép került, amelyen a méret ellenére is jól kivehető a Duna, valamint a török elleni győzelem több fontos helyszíne: Buda, Érsekújvár, s a korábban Zrínyi Ilona által védett Munkács is. A metszeten a térkép előtt I. Lipót császár áll, aki pálcával mutat a térkép szegélyén jól felismerhető városképekre, például Tokaj várára. Az előtérben a kisfiúként ábrázolt, ám magyar nemesi viseletben és a magyar koronával látható megkoronázott József trónörökös fogadja az idős emberként őt köszöntő, neki hódoló Erdélyt. A kép közérthetően sűrítette magába a Magyar Királyság és az Erdélyi Fejedelemség átalakuló politikai mozgásterét. Már nem a törökellenes küzdelem, hanem az ország területi és közjogi egységének a helyreállítása volt a legfontosabb célkitűzés, amint az Anton Ernst Burckhardt von Birkenstein hadmérnök által 1. Józsefnek ajánlott mű, A trónörökös mér- tankönyve75 is érzékeltetett. Bemard Joseph Lidi, a császári udvar apparátusának tagjaként, az általa hivatalosan birtokolt információk alapján írta meg az Ungarische und Wienerische Staats Registratur című, az 1687. évre vonatkozó, majd kétszáz oldalas diáriumszerű összegzését,76 mely az ekkor még egyetemi könyvkiadó, Johann van Ghelen kiadásában jelent meg Bécsben 1688-ban. A császári 73 JOHANN CONSTANTIN FEIGE: „Ein Politischer und zugleich curioser Diseurs zwischen der Kayserlichen Haupt- und Residenzstadt Wienn und ... königl. Haupt- und Residenzstadt Ofen” O. O. Wien Stadtbibliothek Turcica. 74 ln Ungarn Glück Stern Türcken UNglückStem. 75 RÓZSA 1957.; RÓZSA 2001. 76 LIDL 1688.
