Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 7. (Budapest, 2012)
Folyamatosság és újjászületés : városfejlődés a felszabaduló hódoltsági területeken - H. Németh István: Várospolitika új utakon. Az abszolutista jellegű várospolitika jellemzői a Magyar Királyságban a 17–18. század fordulóján
290 Folyamatosság és újjászületés A 17-18. század fordulóján - ahogy azt korábban láthattuk - eleinte ugyan magas adót vetettek ki, de ez a tendencia, felismerve azt, hogy az adók nem hajthatók be, megfordult, és egyre alacsonyabb összegeket róttak ki a városokra általában. Nagyszombat esetében ez az alábbiak szerint alakult: 20000 18000 16000 14000 12000 10000 8000 6000 4000 2000 0 1695 1696 1697 1698 1699 1700 1701 1702 1703 1704 1706 1707 1708 1709 1710 1711 3. ábra. Nagyszombat adóterhei forintban (1695-1711) Ennek ellenére az adófizetési képesség a korábbiaknál is rosszabb képet mutatott. Az évről évre fennmaradt elszámolások szerint a hátralékok összege egyre nőtt, volt olyan év, amikor a 90 százalékot is meghaladta, átlaga pedig több mint 40 százalék volt. Az adatokból kiszámolt trend szerint a város átlagos eladósodása e szűk két évtized alatt 25 százalékról 60 százalék fölé nőtt, ami egyértelműen alátámasztja a városokról készült narratív források tudósításait.13 13 NÉMETH 2008a.; NÉMETH 2008b.; MMTr, Dane IIIb/71., IIId/598-600.
