Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 7. (Budapest, 2012)
Folyamatosság és újjászületés : városfejlődés a felszabaduló hódoltsági területeken - H. Németh István: Várospolitika új utakon. Az abszolutista jellegű várospolitika jellemzői a Magyar Királyságban a 17–18. század fordulóján
H. Németh István: Várospolitika új utakon... 291 4. ábra. Nagyszombat hátralékai (1695-1711) Az eladósodás folyamata A kamarai biztosok által bevezetett intézkedések e helyzet megváltoztatását tűzték ki célul. A szakszerű, általában jogi végzettséggel rendelkező városvezetők kiválasztásában persze szerepet játszott a római katolikus egyház erősítése is, de a számadáskönyvek vezetése, azok ellenőrzésének szabályozása, a városi birtokok elzálogosításának, további hitelek felvételének tiltása, a városi tisztviselők visszaéléseinek megszüntetése helyes, a bürokratizálódás megfelelő útjának tekinthető.14 Ezt még akkor is kijelenthetjük, ha tudjuk: ezek a célok ekkor még nem valósultak meg, a visszafoglaló háborúk és a Rákóczi-szabadságharc viszonyai között nem is valósulhattak még meg. A megvalósulás első jelei a Magyar Királyságban is a 18. század első harmadától mutatkoznak. A Rákóczi-szabadságharc nem csupán a tekintetben volt káros a magyarországi városok összességére, hogy a városok a felkelők ellen bevetendő katonaságot kénytelenek voltak ellátni. A közel egy évtizedig tartó hadakozás éppen az oszmánok elleni felszabadító háborút követte, így a majd két évtizedig tartó, mezei seregeket mozgató hadjáratokat követően nem volt idő arra, hogy ezt a traumát a városok gazdasága, a kereskedelem és az ipar kiheverje. A 17. száza14 Vö. NÉMETH 2007.
