Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 7. (Budapest, 2012)
Folyamatosság és újjászületés : városfejlődés a felszabaduló hódoltsági területeken - H. Németh István: Várospolitika új utakon. Az abszolutista jellegű várospolitika jellemzői a Magyar Királyságban a 17–18. század fordulóján
H. Németh István: Várospolitika új utakon... 289 jellemző az, hogy nem akarták volna befizetni adóikat, így a 17. században az előzőekben bemutatott folyamat mögött a városi polgárság adófizetési képességének változása állhat. Ennek bizonyítására Nagyszombat esetében van módunk, ahol a város adófizetői által be nem fizetett hátralékokról külön elszámolásokat vezettek. Jellemző az is, hogy ezt a külön számadás-sorozatot éppen 1605-től kezdve vezették! Az elszámolások szerint az adófizetési morál általános tendenciája az volt, hogy az első négy évben befizetett összegen túl újabb, jelentős törlesztésekre már nem lehetett számítani, így a továbbiakban ezt tartva szem előtt mutatjuk be a tendenciákat. A 17. század első harmadában az első évben közel 70% be nem fizetett adóösz- szegről tudunk, amely az első négy évben mintegy 25%-ra csökkent. Az 1660. és 1676. évi elszámolások szerint ez még rosszabbá vált: az első évben mindössze a hátralékok egytizedét, vagy még annyit sem tudtak behajtani, és nyolc év elteltével sem sikerült ezt az arányt a fennmaradt összeg fele alá csökkenteni, vagyis az adóztatható lakosság a város által kirótt összeg alig felét fizette be, azt is csak nagy késésekkel. 2. ábra. Nagyszombat hátralékfizetési morálja a behajtást követő négy évre vetítve
