Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 7. (Budapest, 2012)
Udvar – Város – Főváros: urakodói, főúri rezidenciák és városok a 14–18. században - Szende Katalin: Városkutatás és rezidencia-kutatás. Európai helyzetkép és magyar eredmények
28 Udvar - Város — Főváros kérdését Kubinyi András a Residenzenkommission egyik korai konferenciáján tartott előadásában vizsgálta meg. Az Újlaki és Kanizsai családok mint a későközépkori arisztokrácia két nagyhatalmú képviselője rezidenciáira vonatkozó forrásanyag alapos áttekintése alapján megállapította, hogy a 15. századi állandó bárói rezidenciák többsége a királyi székhelytől mintegy 200-300 km távolságban helyezkedett el, és a rezidenciák településhálózati szerepét tekintve a nagybirtokosok a maguk birtokterületén belül utánozták a királyt.59 Kubinyi András az 1990-es években több más nemzetközi konferencián is képviselte a magyar várostörténeti kutatás - ezen belül is természetesen elsősorban saját, rezidenciákra vonatkozó kutatásainak - eredményeit, és gazdagította magyar vonatkozású példákkal az európai rezidenciák kutatását.60 Figyelme kiterjedt az egyházi, azaz érseki és püspöki rezidenciákra és a püspökvárosokra is.61 Legalább ennyire fontos, hogy közvetítette a magyar kutatás felé is a Residenzenforschung irányzatának kérdésfelvetését és eredményeit.62 Az utóbbi területen tevékenysége igen sikeresnek mondható, nem utolsósorban oktatói munkássága révén: számos tanítványa, későbbi kollégája alkalmazta ezt a megközelítési módot várak, városok, településszerkezet vagy éppen az uralkodói itineráriumok elemzése során.63 Melyek azok a főbb kérdések, témák, amelyek a hazai kutatásban az utóbbi időben összekapcsolják a városkutatást és rezidencia-kutatást? Részben már a budai vitánál is előkerült, de az utóbbi évek kutatásai során ismét hangsúlyt kapott a politikai változások és az új rezidenciák kiépítésének összefüggése. Az utóbbi évek publikációi között a jelen tematikus blokkban kellő alapossággal bemutatott Esztergom, Fehérvár, Óbuda és Buda mellett az uralkodói székhely Visegrád64 és Temesvár65 is feldolgozást nyert monográfiákban és cikkekben, topográfiai, társadalmi és gazdasági szempontból egyaránt. Mindkét példa amiatt is érdekes, mert a történész és régész szerzők nemcsak a királyi székhely kialakulásával, hanem az uralkodó és az udvar távozása utáni helyzettel, a városok további sorsával is foglalkoznak. 59 KUBINYI 1991b. Az Újlaki családra vonatkozó kutatásait folytatta és további elemzéssel támasztotta alá FEDELES 2011. 60 Kubinyi 1995a.; kubinyi 1995b. 61 KUBINYI 1990. (Eger, Várad); KUBINYI 1999. 62 SZENDE 2008. 24., 29. p. 63 Pl. Virágos 2006.; végh 2006-2008.; mészáros 2009.; laszlovszky 2009.; végh 2011. 64 MÉSZÁROS 2009.; VÉGH 2004.; VÉGH 2011.; KONDOR 2008.; KONDOR 2012. 65 PETROVICS 1999.; PETROVICS 2008.
