Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 7. (Budapest, 2012)
Udvar – Város – Főváros: urakodói, főúri rezidenciák és városok a 14–18. században - Szende Katalin: Városkutatás és rezidencia-kutatás. Európai helyzetkép és magyar eredmények
Szende Katalin: Városkutatás és rezidencia-kutatás... 29 Új elem, összhangban a tanulmány első részében említett nemzetközi tendenciákkal, az uralkodói hatalom hangsúlyosabb megjelenítése, szerepének hangsúlyozása a városok kialakulásában és topográfiai fejlődésében.66 Míg korábban e tekintetben elsősorban a várak, paloták vagy udvarházak elhelyezkedését, a védművekhez és az utcahálózathoz viszonyított helyét vette figyelembe a kutatás, az újabb feldolgozások tekintettel vannak más egyházi és világi épületekre, többek között kolostorokra is.67 Izgalmas új szempontokat vet fel a mesterségek topográfiájának átrendeződése Pozsonyban az udvar közelsége miatt Zsigmond király uralkodásának utolsó éveiben, amikor ez a város lett az uralkodó fő tartózkodási helye.68 A nem uralkodói székhelyek közül a püspökvárosok - mint - rezidenciák - kutatása is komoly lendületet kapott az utóbbi időben. A művészettörténeti kutatás kiemelte, hogy Magyarországon a püspöki palota és a hozzájuk tartozó kápolnák és más épületek nem a városok központjában, hanem attól térben elkülönülve, periferikusán helyezkedtek el.69 Ugyanakkor a külföldi példák fényében figyelmet érdemel az a - hazai szemmel természetesnek tartott - tény, hogy a püspököket nem űzték el székvárosuk lakói, az egyházfők (az oszmán hódoltság időszakát leszámítva) helyben maradtak. Az utóbbi évtizedekben szinte minden középkori püspöki székhelyen folytak régészeti és történeti kutatások (utóbbiaknak gyakran lendületet adott a szóban forgó egyházmegye alapításának millenniuma), beleértve a szomszédos országok területén levőket (Várad, Gyulafehérvár, Nyitra, Zágráb) is.70 Mindez jó alapot adhat egy átfogó, rezidenciaváros-központú áttekintéshez, amely az épületek és topográfia sajátosságai mellett arra a kérdésre is választ adhat, hogy az életszínvonalat, az anyagi és szellemi kultúrát miként befolyásolta a püspöki jelenlét. Egy másik fontos, eddig csak részlegesen tárgyalt kérdés a főúri rezidenciák és a városképződés illetve városfejlődés összefüggésének megvilágítása. Milyen hatással volt a földesúr jelenléte a mezővárosokra? Milyen szerepet játszottak a kolostoralapítások (elsősorban a ferencesek és pálosok), valamint az ispotályok az adott főúr és székvárosa kapcsolatában? Rokoníthatók-e ezek a települések bármilyen szempontból a Német-római Birodalom rezidenciavá66 Magyar 2007.; Szende-Végh s.a. 67 Szende 2006.; Laszlovszky 2009. 68 Majorossy 2011. 69 KOSZTA 1995.; SZAKÁCS 2006. 70 Teljes bibliográfiát helyszűke miatt nem idézek. Összefoglalóan Id. SZENDE 2010. A Magyar Várostörténeti Atlasz sorozatában jelenleg Pécs és Vác feldolgozása folyik. Pécs mint püspöki rezidencia kérdésével Varga Szabolcs foglalkozik a Pécs monográfia kiadás előtt álló kötetében, amely témáról a 2011. évi Magyar Várostöténeti Konferencián A püspök városa, vagy az Oszmán Birodalom előretolt helyőrsége: Pécs ( 1526-1541 ) címmel tartott előadást.
