Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 7. (Budapest, 2012)
Folyamatosság és újjászületés : városfejlődés a felszabaduló hódoltsági területeken - H. Németh István: Várospolitika új utakon. Az abszolutista jellegű várospolitika jellemzői a Magyar Királyságban a 17–18. század fordulóján
Folyamatosság és újjászületés 288 250000 200000 150000 100000 50000 0 Sopron Breznóbánya Kismarton Ruszt Kőszeg Besztercebánya Lineáris (Sopron) 1692 1693 1694 1695 1696 1697 1698 1699 1. ábra. Városi adósságok forintban (1692-1699) A közölt diagram adataiból is kitűnik, hogy Sopron esetében például a mintegy 120 000 forintos átlagértékü adósság alig néhány év elteltével majd 200 000 forintra nőtt. A felvett hitelek azonban csak tovább rontották a városi büdzsé helyzetét, hiszen a zálogba adott birtokokból nem várhattak további jövedelmeket, a felvett hiteleket pedig kamat terhelte. Ha Sopron esetében a számított kamat összegét a repartíció összegéhez hasonlítjuk, akkor végeredményként azt kapjuk, hogy a kamat összege az adott év portiójának 33-48 százaléka között mozgott, vagyis a teljes adó harmada és közel fele között volt! A Sopronnál sokkal kisebb Ruszt esetében is relatíve igen nagy összegekkel számolhatunk, átlag 2300-2400 forinttal. Ha a Fertő-parti városkára rótt hadiadó mértékéhez hasonlítjuk ezt az összeget, akkor a kamatok a teljes adó 15-22 százalékát tették ki, ami átlagosan a katonai kiadások egynegyede volt! Az arányok és a kamatokra kiszámított összegek mindkét esetben megdöbbentőek, hiszen Ruszt 17. századi országgyűlésenként kiszabott taxaterhelése nagyjából azonos nagyságú volt az adósságok után fizetendő kamat összegével.12 A lakosság adó-terhelhetősége is igen alacsony nívóra csökkent. Az már a fenti adatokból is sejthető, hogy a városok adófizetési hajlandósága igencsak lecsökkent. Történt ez annak ellenére, hogy a török elleni hosszú háború végéig a szabad királyi városok mindegyike befizette az összes rájuk kirótt adót, sőt, bizonyos időszakokban nagy összegű kölcsönökkel igyekeztek fenntartani a kamarai szervek időnkénti pénzhiányát. A városokra tehát általában nem volt 12 MOL E 34 (Prot. rest. civ.) pag. 69-70., 101., 195., 213-215., 248-250., 338-340., 389-390., 411., 486., 495^496., 537-538.; MOL A 20 (Litt. Cam. Hung.) 1702. Nr. 28.; HKA HFU RN 316. 1687. szeptember föl. 142-146. Bécs, 1687. szeptember 10.
