Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 7. (Budapest, 2012)
Folyamatosság és újjászületés : városfejlődés a felszabaduló hódoltsági területeken - H. Németh István: Várospolitika új utakon. Az abszolutista jellegű várospolitika jellemzői a Magyar Királyságban a 17–18. század fordulóján
H. Németh István: Várospolitika új utakon... 287 pontok között már jelentős részben jelentek meg a városok gazdálkodását firtató kérdések. 1613-ban már ezek a kérdőpontok jelentették a vizsgálandó témák döntő többségét. Az 1672-ben és 1690-ben kiadott utasítások jellemzője a tisztújítás ellenőrzése és a katolikus polgárság előnyben részesítése mellett éppen a városok gazdasági helyzetének felülvizsgálata, a városok adóztathatóságának növelése volt.9 A két korábbi vizsgálat is mutatta, hogy a városokkal szemben az állam bevételi elvárásai egyre nagyobbá váltak, és ez már előre jelezte azt a korszakot, amikor a városi adóterhek növekedését figyelhetjük meg, ami együtt járt azzal a tendenciával, amit a városok adófizetési képességének gyengülése, a városi adóhátralékok növekedése jellemzett. A 17. század kezdetétől az országgyűlésen megszavazott hadiadót a városokra már két, vagy három évre előre állapították meg, ami egyértelműen azt jelentette, hogy a taxa rendkívüli adóból szinte állandóan fizetendő adónemmé változott. Annak ellenére tehát, hogy a tizenöt éves háború végéig a városoknak nem volt jelentős hátralékuk, a 17. századtól kezdve a restanciák rohamosan nőttek, a század utolsó harmadára pedig tetemessé váltak. A század utolsó harmadától az accisa és a repartíció bevezetése a városok adóztatását állandóvá tette. A korábbi hátralékok és az új adó beszedésének módja - a helyi katonaság szedte azt be - tovább növelte a városok financiális problémáit, eladósodásuk egyre nőtt. Előfordult, hogy 2000-3000 fős lélekszámú kisvárosok a század végére már 50 000 forint hátralékkal küzdöttek. Nagyszombat 1662-ben mintegy 7000 forintos adóssága 1702-re 27 000 forintra emelkedett, Kassa adósságai pedig 70 év alatt többszörösére emelkedtek: 1672-es 18 000 forintról 1752-re közel 51 000 forintra.10 11 A városok vezetése ebben a helyzetben nem tudott más tenni, mint azt, hogy egyre-másra vett fel hiteleket, zálogosította el a város birtokait." 9 NÉMETH 2004. 1. köt. 519-528. p.; NÉMETH 2003.; NÉMETH 2007. Az utasítások néhány példánya: Österreichisches Staatsarchiv, Finanz- und Hofkammerarchiv, Hoffinanz Ungarn (= HKA HFU) RN 360. 1693. decembertől. 365-372. 1690. december 15., Archív Hlavneho Mesta Bratislavy, Spisovy material Lad. 35. Nr. 143/k. Bécs, 1691. március 15., Státny archív V Banskej Bystrici, poboöka Banská Bystrica, Magistrat Mesta Banskej Bystrici, Spisy Fasc. 280. No. 93. Bécs, 1690. december 15. Az egy állam - egy vallás abszolutista alapelvéről: Hinrichs 1996. Vö.: ASCH- DUCHHARDT 1996.; VlERHAUS 1988.; VlERHAUS 1990. 15-38. p.; DUCHHARDT 1994. 10 Nagyszombatra lásd: NÉMETH 2008a.; NÉMETH 2008b. Kassa: Magyar Országos Levéltár, Kincstári szervek, Magyar Kamara Archívuma Miscellaena (E 210) Civitatensia 15. t. 9. sz. Pozsony, 1672. június 28., HKA Civitatensia RN 3 1756. január 5. 11 NÉMETH 2004. 1. köt. 244-280. p.
