Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 7. (Budapest, 2012)
Folyamatosság és újjászületés : városfejlődés a felszabaduló hódoltsági területeken - H. Németh István: Várospolitika új utakon. Az abszolutista jellegű várospolitika jellemzői a Magyar Királyságban a 17–18. század fordulóján
286 Folyamatosság és újjászületés kozni a városok belügyeibe. Kezdeti lépésként az 1603-ban és 1613-ban sorra kerülő kamarai ellenőrzéseket számíthatjuk ezek közé, amikor a szabad királyi városokba kirendelt biztosok nem csupán a városok rekatolizációjára (főként 1603-ban), hanem a városok gazdálkodására és a tanács összetételére is nagy figyelemmel voltak.6 A kamarai szervek a 17. század közepétől egyre nagyobb figyelemmel fordultak a szabad királyi városok felé, aminek gazdasági jellegű okait később fogjuk részletesebben bemutatni. A gazdasági okok mellett fontos politikai momentumokra is felfigyelhetünk. Ezek jelentős részben a városok feletti fennhatóság kérdésköréhez tartoztak, és legfontosabb beavatkozási területük a városi tisztúj itás területe, illetve - a rekatolizációval szoros összefüggésben - a város kegyúri jogainak gyakorlása volt. A kegyúri jog elvitatásával ugyanis a város felekezetisége meghatározható.7 Az 1672-től, majd az 1690- től egységes utasításokkal kiküldött kamarai biztosok tevékenysége a 17. század eleji ellenőrzések szellemében folytatódott, persze a megváltozott politikai viszonyok miatt jóval nagyobb hatásfokkal. Az államnak a városok felé megnyilvánuló igénye elsődlegesen a fennhatóság kérdése felől jelentkezett. A Kammergut-elv alapján ugyanis a szabad királyi városok is az uralkodó birtokainak számítottak. A 17. században ez oly módon jelent meg a Magyar Királyságban, hogy a városok a Szent Korona birtokaiként szerepeltek az uralkodói és a városi érvelésekben egyaránt, csak persze más értelemben, majd a 17. század utolsó harmadától már az uralkodó birtokainak mondták őket. A fennhatóság így a látszólagos felügyelet értelmétől eltávolodva a tényleges birtoklás irányába mozdult el, és a 18. században már ebben az értelemben is használták.8 Az uralkodó/állam így valójában minden olyan joggal rendelkezett, ami alapján beavatkozhatott a városok belügyeibe. Ennek természetesen különböző periódusai voltak. Elsőként az ellenőrzés, a rekatolizáció kiterjesztése volt az állam fő tevékenysége, majd ezt követően a 18. század első évtizedeitől kezdve a mind nagyobb beavatkozás és szabályozás valósult meg. Mik voltak ennek a konkrét okai, és ily módon mi jellemezte a 17-18. század fordulójának város- politikáját? Gazdasági, financiális okok Annak ellenére, hogy az 1603. évi bizottság fő tevékenysége a templomok elvétele és a rekatolizáció elindítása volt, a biztosok utasításába foglalt kérdő6 NÉMETH 2004. 1. köt. 478-495. p. 7 FELHŐ 1946.; Szűcs 1963. 8 NÉMETH 2004. 1. köt. 495-520. p.
