Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 7. (Budapest, 2012)
Folyamatosság és újjászületés : városfejlődés a felszabaduló hódoltsági területeken - H. Németh István: Várospolitika új utakon. Az abszolutista jellegű várospolitika jellemzői a Magyar Királyságban a 17–18. század fordulóján
H. Németh István: Várospolitika új utakon... 285 Osztrák tartományok A magyarországi változások természetesen leginkább az osztrák tartományokban folytatott politikával függenek össze. A 16. század utolsó negyedében a Melchior Kiesi által megkezdett ellenreformációs tevékenység elsődleges célpontjai a főhercegi városok lettek, ahol ettől az időponttól kezdve a választások menetébe és a városok vezetésének összetételébe a kirendelt egyházi biztosok erős kézzel avatkoztak be. A II. Mátyás által követett konszolidációt azonban a Kiesi által korábban megkezdett politikája követte, aminek következtében Felső-Ausztriában 1624-1625, Alsó-Ausztriában 1627 tájára valamennyi lelkésznek távoznia kellett. A városok feletti fennhatóság pedig a tartományi kormányzat kezébe került. Az osztrák tartományokban így nem egyszerre és nem egyfajta intenzitással, de a 17. század közepére már élt az az általános rendszer, ami a Kammergut elvét alkalmazta általában a városokra. Ennek az elvnek az volt az alapja, hogy minden olyan birtok, amely uralkodói birtoknak volt minősíthető, Kammerguttá, kamarai birtokká vált. Leegyszerűsítve azt mondhatjuk el, hogy e birtokokon az uralkodó nevében eljáró kamarai szervek kvázi földesúrként léptek fel akár a gazdálkodással, akár az önkormányzati vagy más jogokkal és ügyekkel kapcsolatban is. A dolog pikantériája az, hogy ezek a települések korábban országrendiséggel rendelkeztek, vagyis részt vettek a tartományi gyűléseken, oda követeket küldhették és szavazati joguk volt. Ebben az esetben tehát az a jelenség figyelhető meg, hogy egy rendi jogokkal rendelkező, vagyis önálló rendként fellépő entitás hogyan vált az állam alá vont, az állami igazgatás által ellenőrzött és irányított, rendi jogait jórészt elvesztett ön- kormányzattá. Ez a folyamat hosszas küzdelmeket követően Alsó-Ausztriában II. Ferdinánd központosító törekvései és a rekatolizáció erősítésére bevezetett intézkedések hatására a 17. század húszas éveire végbement. Az alsó-ausztriai városok mindegyike Kammerguttá vált, vagyis a városok önkormányzata, igazgatása és gazdálkodása egyaránt kamarai, állami irányítás és ellenőrzés alá került.5 A fennhatóság kérdése A Magyar Királyság szabad királyi városaiban ez a folyamat ugyanakkor jelent meg, amikor az alsó-ausztriai városokban már lényegi változásokra került sor. A 17. század első harmadától kezdve a kamara folyamatosan igyekezett beavat5 SCHEUTZ 2006a.; SCHEUTZ 2006b.; NÉMETH 2008c.
