Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 7. (Budapest, 2012)
Udvar – Város – Főváros: urakodói, főúri rezidenciák és városok a 14–18. században - Szende Katalin: Városkutatás és rezidencia-kutatás. Európai helyzetkép és magyar eredmények
24 Udvar - Város - Főváros biakban még visszatérek. Új, kifejezetten rezidencia-városok kialakítását szolgáló alapítások alkalmával az itt vázolt fejlődést mintegy megelőlegezve a teljes település alaprajzi elrendezését az udvar, az azt kiszolgáló személyzet valamint az udvar vonzáskörében élő nem polgári lakosság elhelyezésének rendelték alá. Ennek iskolapéldája az 1432 és 1753 között a Braunschweig-lüneburgi hercegség székhelyeként szolgáló Wolfenbüttel alaprajza.45 Itt kell röviden szólni a város köztereinek alkalmi felhasználásáról az ott székelő fejedelem és udvara céljaira. A fejedelmek részvételével zajló egyházi körmeneteken és misztériumjátékokon kívül elsősorban különböző bevonulásokra, fogadásokra, sporteseményekre kell gondolni.46 Bécs vonatkozásában ilyen volt például a Scharlachrennen elnevezésű, a város utcáin zajló lóverseny, amely díjáról, egy skarlátszínü kelméről kapta elnevezését. A világi célú felvonulásokat tekintve pedig számunkra talán a legismertebb Hunyadi Mátyás és seregének bevonulása Bécsbe az 1485-ös ostrom után, amelyet a leírások mellett Philostratos-Corvina iniciáléja örökített meg, melyen a gyermek Corvin János egy díszes pódiumon látható a háttérben a város tornyaival.47 A fentieket összegezve úgy tűnik, az utóbbi évek kutatásainak eredményeképpen új kép van kialakulóban az uralkodók és városukban rezideáló földes- urak szerepéről a városi tér és az azt körülvevő táj formálásában, tervszerű átalakításában. Ideális esetben ezek az erőfeszítések egyszerre szolgálták a város szükségleteit és az uralkodó reprezentációját; de bőséggel találhatók példák arra is, hogy az érdekellentétek komoly konfliktusokhoz vezettek.48 Gazdasági és társadalmi kölcsönhatások és konfliktusok Szinte magától értetődő, hogy rezidencia és város nemcsak helyrajzi, hanem gazdasági és társadalmi szimbiózisban is élt egymással. Ennek legtöbbször hangsúlyozott aspektusa az udvar mint felvevőpiac szerepének kiemelése, esetenként utalva az ellátás hiányosságaiból adódó feszültségekre, válsághelyzetekre is. Az udvari szállítók és az általuk közvetített luxusáruk a kereskedelmi forgalom viszonylag jól dokumentált szegmensét alkotják, és gyakran a régészeti feltárások anyagában is megtalálhatók.49 A bécsi városi számadáskönyvek 45 Schwarz 2008. 46 Adventus 2009. 47 BERG 1990.; KOCH 1973. 48 WETTLAUFER 2006. és további cikkek a Der Hof und die Stadt 2006 kötetből. 49 Atelier Hofwirtschaft 2007.; Luxus und Integration 2010.; EBERLE 2011. Magyar vonatkozásban: KUBINYI 1959.
