Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 7. (Budapest, 2012)
Udvar – Város – Főváros: urakodói, főúri rezidenciák és városok a 14–18. században - Szende Katalin: Városkutatás és rezidencia-kutatás. Európai helyzetkép és magyar eredmények
Szende Katalin: Városkutatás és rezidencia-kutatás... 23 Vessünk egy pillantást Bécsre ezen járulékos rezidenciális épületek szempontjából is. A raktárakról, tárházakról a középkort illetően - a Fegyvertárat leszámítva41 - sajnos nem sok információval rendelkezünk. Annál fontosabb topográfiai és művészeti szempontból is a város szívében elhelyezkedő Stephansdom, amelyet IV. Rudolf (1339-1365) tett apósával, IV. Károllyal és annak prágai építkezéseivel vetekedve a Habsburg család szimbolikus dinasztikus kultuszhelyévé. Ezt tanúsítja a templom pompásan megújított nyugati kapuzatán az ifjú uralkodó ma is megcsodálható teljes alakos szobra és az épület altemplomában kialakított családi kriptában elfoglalt központi helye.42 Még tanulságosabb a szintén IV. Rudolf által 1365-ben alapított bécsi egyetem városon belül elfoglalt helyének kérdése. Az eredetileg kiszemelt helyszín az akkorra már funkcióját vesztett régi Babenberg-vár és a szintén Jasomirgott Henrik által alapított Schottenstift között, a város nyugati részén volt. Ezt a tervet azonban a diákság zavargásaitól, rendbontó életmódjától tartó lakosság tiltakozása miatt meg kellett változtatni. így került végül is a város átellenes, északkeleti sarkába, az ún. Stubenviertelbe, más hercegi tulajdonú épületek közelébe az új intézmény.43 A fentebb felsorolt prominens épületeken kívül rengeteg további kapcsolódási pontot figyelhetünk meg a rezidencia és az annak helyet adó város helyrajza között. Ezek közül a legfontosabb a (többek között Bécsben is megfigyelhető) közös védmüvek, fal- és árokrendszerek kérdése. A késő középkor és korai újkor folyamán ezen kívül más infrastrukturális fejlesztések, például a vízvezetékek, csatornázás, utcakövezés is erősíthették a topográfiai kapcsolatot. Mindezek nemcsak funkcionális célokat szolgáltak, hanem - amint az egykorú leírásokból, úti beszámolókból is megbizonyosodhatunk róla - a település és a dinasztia presztízsének emelésére is alkalmasak voltak.44 További, áttételesebb, de nem kevésbé jelentős következménye volt a rezidencia és város topográfiai kapcsolatának az uralkodó, fejedelem udvarának állandó közelségét kihasználni igyekező arisztokraták és prelátusok városi házainak, mellékrezidenciáinak megsokasodása. Mivel a városok központjának területe az imént említett védmüvek megépítése vagy egyéb földrajzi korlátok miatt viszonylag szűk volt, ez a tömeges beköltözés a polgárság jelenlétének korlátozásához, külvárosokba szorulásához, a korábbi polgári lakónegyedek felszámolásához vezethetett. Az ebből eredő társadalmi konfliktusokra az aláb41 Zeughaus 1977. 42 KOHN 2006. 43 MÜHLBERGER 2001. 334-338. p. 44 A városi védmüvek gazdag irodalmából: WAGENER 2010.; TRACY 2000.; az infrastruktúráról: SYDOW 1981.
