Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 7. (Budapest, 2012)
Udvar – Város – Főváros: urakodói, főúri rezidenciák és városok a 14–18. században - Tózsa-Rigó Attila: Udvar és (fő)város kapcsolata a pozsonyi számadáskönyvek és a kamarai források tükrében
232 Udvar - Város — Főváros diétán a rendek formálisan is elismerték Pozsony pozíció-erősödését. Az ekkor meghozott törvények értelmében ugyanis Pozsony lett a királyság közigazgatási székhelye.20 A Helytartótanács is itt kezdte meg működését hét, majd 1542 után tíz taggal.21 Az eddig bemutatott jelentőség-növekedés ellenére Pozsony csak nehezen, vagy nem illeszthető be a rezidenciaváros általánosan elfogadott koncepciójába. A 16. századtól a városhálózat további differenciálódásával kibővültek a korábbi szerepkörök, vagy a már addig is meglévő városi funkciók átalakultak.22 Alapvetően megváltozott a rezidenciavárosok szerepköre is. Ez a várostípus vált a kora újkori urbanizáció egyik katalizátorává. Más megközelítésből a rezidenciavárosok voltak az európai városhálózat átalakulásának az elsődleges nyertesei és a 18. század végére a városi hierarchia csúcsára emelkedtek.23 A rezidenciaváros hármas ötvözete volt a polgári, az udvarhoz kapcsolódó fejedelmi-nemesi és végül az irányító szervekhez kötődő hivatali szférának. Ennek a három szférának az együttes jelenléte nagy hatással volt a város „eredeti” gazdasági ágaira, a kereskedelemre és a kézműiparra, továbbá a teljes társadalmi struktúrára, valamint a kulturális és a szellemi életre.24 Pozsony esetében folyamatos uralkodói jelenléttel nem számolhatunk. Fer- dinánd uralkodása során összesen 50 hetet tartózkodott a városban.25 Az 1526— 1564 közötti évekre vetítve, ez az uralkodóként eltöltött időszak mindössze 2,5%-át tette ki. Rövid ideig Mária tartott fenn egy szűk körű udvart a városban. II. Lajos özvegye még a mohácsi csata másnapján hajón menekült Pozsonyba.26 A városban tartózkodó Mária körül rövid időn belül kialakult egy kör, amely Ferdinánd trónigényét támogatta. Említhető itt többek között Báthory István nádor, Batthyány Ferenc horvát bán, a püspök-kancellár Brodarics, Szalaházy veszprémi, majd később egri püspök (s egyben a királyné kancellárja), a később is a királyné mellett maradó Oláh Miklós, végül Thurzó Elek tárnokmester, 20 MOE 1874. 559. p. 21 A helytartótanács tagjai nem voltak kötelesek folyamatosan Pozsonyban tartózkodni, a kapcsolattartás az uralkodóval, illetve más irányító szervekkel gyakran meg is követelte, hogy elutazzanak (leginkább Bécsbe). ORTVAY 1912. 240. p. Az 1542/30. te. értelmében Pozsonyt bírósági székhellyé nyilvánították, egy évvel később pedig a városba költözött az esztergomi prépostság is. 22 SCHILLING 2004. 21. p. 23 ROSSLAUX 2006. 72-73. p. 24 Schilling 2004.67. p. 25 altfahrt 2003.33. p. 26 OBORNI 2003. 147. p. Ekkor települt át Pozsonyba a budai káptalan is. ORTVAY 1912. 11-P