Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 7. (Budapest, 2012)
Udvar – Város – Főváros: urakodói, főúri rezidenciák és városok a 14–18. században - Tózsa-Rigó Attila: Udvar és (fő)város kapcsolata a pozsonyi számadáskönyvek és a kamarai források tükrében
Tózsa-Rigó Attila: Udvar és (fő)város kapcsolata a pozsonyi számadáskönyvek... 233 későbbi helytartó.27 Mária udvara már csak átmeneti jellegéből adódóan sem tölthette be a valódi városépítő, -fejlesztő funkciót. A városi közösség életére viszont minden bizonnyal nagy hatással volt a Pozsonyban tartózkodó világi és egyházi főméltóságok udvartartása, a városban székelő hivatalok személyzete, valamint kisebb részben 1563-tól a Pozsonyban tartott több királykoronázás.28 29 A klasszikus rezidenciális városoknál kimutatható, hogy a nagylétszámú hivatalnoki kar fogyasztása - direkt vagy indirekt módon - hatással volt a városi középréteg és kisebb részben az alsó réteg egzisztenciális körülményeire is.20 A fejedelmi udvar mellett a rezidenciaváros másik fontos elemét alkotó igazgatási szervek is csak korlátozott számban voltak jelen Pozsonyban. A Magyar Királyság ügyeit intéző testületek jelentős része ugyanis Bécsben, a Habsburg állam-konglomerátum valódi rezidenciavárosában székelt.30 Schilling szerint a közép- vagy kisméretű rezidenciális városokra (például Drezdára, Stuttgartra) a korszakban általános kulturális virágzás volt jellemző.31 Ennek fényében a magyar városhálózat sajátosságaként értékelhető az a tény is, hogy a 17. században nem Pozsonyban, a politikai központban került sor a korszak egyetlen magyarországi egyetemalapítására, hanem az érseki rezidenciának otthont adó Nagyszombatban. Pozsony funkcióváltozását összegezve kijelenthető, hogy az 1530-as évektől a Magyar Királyság közigazgatási székhelyévé avanzsáló város nem tekinthető valódi rezidenciavárosnak. Utóbbi várostörténeti modell alapvető definíciós jegyei nem, vagy csak részben mutathatók ki a kora újkori Pozsonyban. Ösz27 OBORNI 2003. 148. p. Az Habsburg-párti politikai elithez ld. még FAZEKAS 2007. 21-25. p. 28 PÁLFFY 2010. 97. p. 29 WEIGL 2003. 122-124. p. 30 Gerteis a rezidencia- és fővárosok vizsgálatánál az udvarnak és a hivatali személyzetnek a városi fogyasztási struktúrára gyakorolt hatását hangsúlyozza, eszerint az udvar és a nagyszámú nemes jelenléte nagymértékben átalakította a városi termelési struktúrát, mégpedig a szolgáltató szektor előretörését eredményezték ezek a tényezők. GERTEIS 1986. 30. p. Még ha - fennmaradt árlisták hiánya ellenére - joggal feltételezzük is, hogy a Pozsonyban tevékenykedő hivatali és diplomáciai személyzetnek, valamint a városba költöző nemeseknek, illetve a közelben állomásozó katonaságnak jelentős árfelhajtó hatása volt, a Gerteis által vázolt súlyponteltolódás a szolgáltatói szektor javára a 16. század hatvanas éveiig nem mutatható ki Pozsonyban. A városban tevékenykedő hivatalnoki kar kapcsán adalék információként említhető, hogy van adat arra, hogy a bécsi hivatalok személyzete is „átjárt" Pozsonyba hivatalos ügyben. így Lucas Klopfenprunner bécsi élésmester 1540-ben kérvényezte a kamarától, hogy emeljék meg fizetését heti egy rajnai forinttal, illetve amikor Pozsonyba kell utaznia, kapjon még ezen felül heti 10 krajcárt. Österreichisches Staatsarchiv (ÖStA) Finanz- und Hofkammerarchiv (FHKA) Niederösterreichische Gedenkücher W. Nr. 49., évkör 1539-1544. fol. 19v. 31 Schilling 2004.30. p.
