Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 7. (Budapest, 2012)
Udvar – Város – Főváros: urakodói, főúri rezidenciák és városok a 14–18. században - Tózsa-Rigó Attila: Udvar és (fő)város kapcsolata a pozsonyi számadáskönyvek és a kamarai források tükrében
230 Udvar - Város - Főváros Kamara jelentőségét mutatja, hogy a 16-17. század folyamán ez volt az ország egyetlen központi szerve, amely megszakítás nélkül működött, a kor színvonalához mérten jól szervezett adminisztratív apparátussal.12 A szervezeti keretek kiépülésével hamarosan a személyi állomány is rögzült, 1537-ben már mintegy húsz tisztviselő dolgozott ebben a pozsonyi székhelyű hivatalban.13 A Cseh, a Magyar, illetve a még korábban létrehozott Felső- és Alsó-Ausztriai Kamara munkáját az Udvari Kamara (Hofkammer) koordinálta. Ezek a pénzügy igazgatási szervek azonban csak az 1530-1560-as évek átszervezései nyomán váltak a Habsburg államegyüttes jól működő szakhivatalaivá.14 Rezidenciaváros vagy főváros? Pozsony funkcióváltozása a 16. század második harmadában 1. Ferdinánd személyében olyan uralkodó került az osztrák Habsburgok irányítása alatt álló országok élére, aki elődeinél sokkal nagyobb érdeklődést mutatott a városok ügyei iránt. Számos rendeletet adott ki az Örökös Tartományok városainak (1523 - Langenlois, 1524 - Krems und Stein, és a legjelentősebb a Wiener Stadtordnung 1526-ból). Ezekben az uralkodó gyakran olyan igazgatási kérdésekben is állást foglalt, amelyeket korábban a városok belügyeinek tekintettek.15 Bár magyarországi viszonylatban a korszak első feléből nem ismerünk ilyen jellegű beavatkozást a városok belügyeibe, Brunner fenti megállapításait mégis elfogadhatónak tarthatjuk a magyar viszonyokra is .16 A szabad királyi városok nem törekedtek egyébként is gyenge országos politikai pozícióik növelésére, gyakran előfordult, hogy az országgyűlésekre nem küldte el minden város a követét, megelégedtek egymás kölcsönös képviseletével. Politikai tö12 OBORNI 2003. 155. p. Az állami pénzügyigazgatás hivatali apparátusához részletesen: KENYERES 2007. 88-91. p.; KENYERES 2003a. 92-97. p. 13 A Kamara élén a praefectus, vagy superintendens állt, a döntési és végrehajtói jogkör a négytagú kamarai tanács kezében volt. Az alsóbb hivatalnokok közé a jegyzők, írnokok, írnok- segédek és küldöncök tartoztak. EMBER 1946. 61. p. A 16-17. század folyamán az ügyvitel differenciálódásával számos új tisztséget hoztak még létre (pl. fogalmazó, kancellista, ellenőr stb.), s a tanácsosok száma is nőtt. I.m. 130-134. p. Témánk szempontjából azért érdemel külön figyelmet a Kamara szervezeti felépítése, mert a kamarai állások vonzó lehetőséget jelentettek a polgárság felső és részben középső rétege számára. 14 PÁLFFY 2010. 90. p. 15 Knittler 2000. 76-77. p. 16 Áttételesen jól érzékelhető ez a folyamat többek között az újonnan létrehozott központi kormányszervek befolyásának növekedésében a korábbi rendi önkormányzati szervek rovására.
