Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 7. (Budapest, 2012)
Udvar – Város – Főváros: urakodói, főúri rezidenciák és városok a 14–18. században - Szende Katalin: Városkutatás és rezidencia-kutatás. Európai helyzetkép és magyar eredmények
22 Udvar - Város — Főváros A számos elméleti lehetőséget ismét Bécs példájával szeretném jobban megvilágítani, amely a térbeliség mellett az időbeli szempontokat is jól illusztrálja. Az első dinasztikus székhely, a Jasomirgott Henrik által emelt rezidencia a városon belül, a korábbi római katonai tábor nyugati sarkában helyezkedett el. Az épület formájáról annak teljes elbontása és régészeti kutatásának nehézségei miatt igen keveset tudunk, de valószínűsíthető, hogy viszonylag szervesen illeszkedett a város szövetébe. Elhelyezkedésére utal a mai Am Hof tér neve. A 13. század második felében ezt a korai székhelyet egy újabb, nagyobb és védelmi szempontból is jóval prominensebb épület, a mai Hofburg helyén, az akkori város délnyugati peremén emelt Burg váltotta fel. Egyes vélemények szerint az új vár építése már a 13. század elején, a városfalak kibővítésével (nagyjából a mai Ring vonalán belül) megkezdődött. A helyszín és az épület jellegének változása a dinasztia és a város viszonyának eltolódását is jelzi: az új helyén a vár a polgárságtól szeparálva, azt kontrollálva, de azzal mégsem elvegyülve pozícionálta a hercegi (majd főhercegi) udvart. A periferikusabb helyzet egyúttal az épületegyüttes bővítésére és a fokozatosan kiépülő kibővített városfalakkal való szerves egybekapcsolására is lehetőséget adott.39 A rezidencia és város térbeli kapcsolata nem szűkíthető le a szűkebb értelemben vett uralkodói, fejedelmi vagy földesúri lakóépületre, hiszen a székhelyként szolgáló települést behálózták a felsőbbség céljait szolgáló egyéb, gyakran igen reprezentatív, máskor inkább gyakorlati funkciókat betöltő épületek. Ez utóbbi csoportba tartoztak a gabona és egyéb termények és eszközök tárolására szolgáló tárházak, raktárak, valamint fegyvertárak, amelyek az udvar és a hozzá tartozó fegyveres alakulatok ellátásához kapcsolódtak, de kereskedelmi jelentőségük is lehetett. Ezeknél prominensebb szerepet töltöttek be a fejedelmi család emlékezetének megőrzésére hivatott egyházi épületek: templomok, kolostorok, kápolnák. Szintén a rezidencia fényét emelték és egyben a dinasztia legitimációját is alátámasztották a legfontosabb rezidencia-városokban a késő középkor és korai újkor folyamán alapított egyetemek. (Nem véletlen, hogy a legtöbb német egyetem, és hasonlóképpen a prágai Károly és a krakkói Jagelló Egyetem is a mai napig az alapító személyének, dinasztiák nevét viseli.)40 kevésbé a rezidenciális elemre helyezve a hangsúlyt BRACHMANN 1995.; a Földközi-tenger vidéke városi váraira és palotáira: Les palais 2004. 39 Opll 2010a. 248-251. p. A bécsi Hofburgban 2004 óta folyik egy nagyszabású kutatási program az Österreichische Akademie der Wissenschaften Művészettörténeti Bizottsága keretében, az eredmények publikálását 2014-re tervezik, ld. http://www.oeaw.ac.at/shared/ news/2012/pdf/PI_Die%20Wiener%20Hofburg_neu.pdf (letöltés: 2012 december). 40 SCHWINGES 2007.; BÜNZ 2011.
